Az öt T – A vendégség témája mellett a „zöld böjt” került a középpontba Pannonhalmán

Megszentelt élet – 2020. február 27., csütörtök | 18:00

A „Vendégségben” mottójú 2020-as kulturális évadot február 26-án, hamvazószerdán sajtótájékoztatón mutatta be a főapátság, a témához illően Pannonhalmán látva vendégül a média munkatársait. Ezt ökumenikus vesperás és hamvazkodás követte a bazilikában, számos evangélikus és református lelkész részvételével.

Hortobágyi Cirill főapát barátsággal köszöntötte a megjelenteket a Viator étteremben. Elmondta, Szent Benedek szerint a monostor a vendégfogadás és a találkozás helye, olyan pont, ahol az úton lévők megpihenhetnek, átgondolhatják mindazt, ami mögöttük van, és ami még vár rájuk, megtapasztalják, hogy nincsenek egyedül. Pannonhalma ezt szeretné nyújtani mindenkinek. A találkozás és vendéglátás tapasztalata átformál vendéget és házigazdát egyaránt.

A húsvéti készület kezdetén „zöld böjtöt” hirdetett Pannonhalma; a teremtésnek, a teremtésvédelemnek szeretnék szentelni ezt a negyven napot. Öt szempontot kíván figyelmünkbe ajánlani Hortobágyi Cirill, egyfajta „zöld” lelki tükröt, melyet nevezhetünk az öt T-nek is – erre utal több bencés szerzetes tegnap megváltoztatott Facebook-profilképe is.

1. Takarékoskodj az energiával!
2. Tudatosan vásárolj!
3. Tölts több időt a természetben!
4. Táplálkozz egészségesen!
5. Tekints magadra teremtményként, aki Isten vendége a földön!

A főapátság mint intézmény is elindult ezen az úton: gáz helyett biomasszával fűtenek, napelemblokkokat használnak, az új tornacsarnokban a földhőt hasznosítják. Környezettudatosságuk a Vis Vitalis víz esetében is megnyilvánult: áttérnek az újrahasznosítható palackokra.

Fabiny Tamás evangélikus püspök, a főapátság barátja elmondta, reméli, hogy a találkozások Pannonhalmával, a mostani közös bűnbánati szertartás talán lépések az úton a majdani eucharisztikus egység felé.

Az „egyház közös tanítójára”, Luther Mártonra is utalhatunk – akiről több pápa is elismeréssel szólt –, amikor a „zöld böjtről” gondolkodunk. A püspök Luther leveleiből idézett: a kertekben „a Teremtő áldásait szemlélem és gyümölcseit élvezem”. Lelkesedik a dinnyék és egyebek növekedésén a reformátor; magyarországi magokat is kapott valahonnan, melyekről úgy gondolta, mandragóra kel ki belőlük. Az éppen zajló wittenbergi pestisjárványra utalva azt írta Luther: „…ha megmaradok, bizony kertész leszek”.

Mácsai Pál, aki két éve az Arcus Temporum házigazdája volt, verset hozott a találkozásra, Kosztolányi Hajnali részegség című kései művét. Nemcsak azért, mert „egy nagy, ismeretlen úrról” van benne szó, hanem mert egy kereső, kétkedő ember nagy összegző verse ez; bár látszólag profán, valójában fejet hajtó és önmegadó vers. Melyet Mácsai az asztalnál ülve adott elő, mintha csak asztaltársaságához, barátaihoz beszélne.

Közösség, közös ház, kibékülés, csend – az elmúlt évadok kulcsszavai. Dejcsics Konrád OSB kulturális igazgató elmondta, Szent Benedek számára „a monostor alapvető küldetése fogadni az úton lévőket, és velük a hit bizalmával párbeszédbe lépni”.

A gazdagokkal szemben érzett tisztelet önmagában félelmet vált ki, azt nem kell gyakorolni, megy magától is, de a szerzeteseknek a zarándokok, úton lévők, a kicsinyek felé kell fordulniuk.

Ebből a szerzetesi elképzelésből született meg az év mintegy száz programja. A vendégség és párbeszéd alkalmain kívül és mellett az elmélyülésre is lehetőséget kínálnak, „kinek ameddig otthonos és jó”.

Pannonhalma a kertek alatt, előtt lévő kolostor a környezete számára, a bencések azt szeretnék, ha úgy látnák őket, ahova jó felmenni, ahol szeretettel várnak, bárkik is vagyunk, bárhonnan jövünk – fogalmazott a kulturális igazgató –, és ahol a mélységgel, az Isten titkával találkozhatunk.

Dejcsics Konrád arról is tájékoztatott, hogy április 20. és 22. között Kurt Koch bíboros, a Pápai Egység Tanácsának elnöke Pannonhalmára látogat, és előadást tart az ökumenikus konferencián.

Rábai László főigazgató a turisztikai vonatkozásokról szólt, több dolgot kiemelve: az újabb tematikus vezetéseket; a turisztikai irányú fejlesztéseket a gyógynövénykertben és a születőben lévő illatmúzeumot. S végül azt, hogy új színnel bővül a paletta: kisüzemi sörfőzdét létesít a főapátság. Remélhetőleg „nyár elejére az asztalokon lehetnek az első palackok, s a csapokon az első hordók”. A belga apátsági sörök nyomdokait követi majd az apátsági sörtermékcsalád, melynek helyi hagyományai is vannak.

Gérecz Imre OSB magiszter, lelkes kéktúrázó a főapát gondolataihoz kapcsolódva a zöld tapasztalatokról és az erdőjárás lelki, imádságos ajándékairól szólt. Ennek megélésére biztatott, megemlítve a néha szembejövő őzeket és vaddisznókat is, akiknek ugyanaz az ismerős vagy ismeretlen nagy Úr a teremtője…

A bencések szeretetszolgálatáról nem egy szerzetes, hanem Szalai Zsolt diakónus, tanár számolt be. Elmondta, mihelyt megjelent itt a monostor, gyűltek köré az emberek, ma a területi apátság tizenöt plébániát lát el. Akik idegyülekeztek, azok felé a bencés közösség felelősséggel tartozik és felelősséget vállalt a kezdetektől. A Katolikus Karitász itteni vezetője egy bencés, Lőrincz Pál plébános, akinek számos világi munkatárs segít. Ezen túlmenően az apátság öt éve elhatározta, hogy vendégségbe hívja a rászorulókat: tizenöt embert hívott meg mindennap meleg ebédre. Két év múlva ez a szolgálat átalakult, annak érdekében, hogy több emberről tudjanak gondoskodni: a Szent Márton asztala program jelenleg úgy valósul meg, hogy az öt legszegényebb embernek Pannonhalmán meleg ebédet visznek mindennap; öt családnak pedig egész hónapra való hideg élelmet, tartós élelmiszereket ad az apátság.

Fontos újdonságot is bejelentett Szalai Zsolt: mivel a tizenöt plébániát ellátó bencések a monostorban élnek, a plébániaépületek üresen állnak. Ezek közül többet átalakítanak, felújítanak, hogy oda családok költözhessenek, vagy krízisszállásként rövidebb időre, vagy nagyon alacsony bérleti díjért hosszabb távra.

A karitatív feladatokban a diákok is felelősségteljesen részt vesznek. Dolgoznak a plébániák felújításán, elviszik az ebédet ételhordóban a szegényeknek, segítenek a tüzelő körüli munkákban.

Az év öt időszaki kiállításáról Frazon Zsófia etnográfus, muzeológus számolt be. Kifejezte, azért is örömteli, hogy egyre színvonalasabb tárlatok kapnak helyet az apátság programkínálatában, mert a vizuális olvasást és a gondolkodást segíti, közvetíti a kiállítás mint médium. Hajdú D. András fotóit láthatjuk majd Vendégségben a szerzetesközösségnél címmel; Meinrad Dufner OSB életmű-kiállítását Vendégségben testnél és léleknél címmel. A klasszicista könyvtárban március 21-től láthatják majd a vendégek az apátság kincseinek az Eucharisztia témakörében válogatott anyagait, ennek kurátora Ásványi Ilona. Ezenkívül kortárs fotóművészeti kiállítás várja majd a közönséget, valamint egy különleges projekt keretében tudósok, művészek, szerzetesek és diákok egy közös történetet mesélnek el tárgyak és szövegek segítségével, múzeumlátogatók tapasztalata és az akadémiai tudás összeillesztésének lehetőségeit keresve.

Bokros Márk OSB arról beszélt, mivel ők, a bencések stabilitást és állhatatosságot fogadnak, lemondanak a gyakori nagy utazásokról, ezért számukra a lelkigyakorlatokra érkezők megnyílása, lelki útja ad lehetőséget izgalmas utazásokra. Az elmúlt évek lelkigyakorlatait folytatják, emellett újdonság, hogy

Várszegi Asztrik emeritus főapát is bekapcsolódik a lelkigyakorlatok tartásába.

A fiatal felnőtteknek is kínálnak új lehetőséget, akikkel arról gondolkodnak majd együtt, mit jelent napjainkban „a föld sójának” lenni. Szintén újdonság, hogy a budapesti tanulmányi házban is szerveződik egy szemlélődő lelkigyakorlat. Az eucharisztikus kongresszusnak mintegy előprogramja lesz az idei liturgikus tanulmányi napok A Bárány vacsorája címmel.

Batta András zenetörténész, egyetemi tanár, aki az idei Arcus Temporum „vendégségben lévő” házigazdája lesz, jelezte, hogy másfél órás zenetörténeti előadásokra van beállítva, tehát részéről a nagyböjti időszak első lemondása az, hogy most rövidre szabja a mondandóját, „lemond a szavak nagy részéről”. Hangsúlyozta az Arcus egyediségét, amely annak is köszönhető, hogy a zenedarabok harmonizálnak a hely szellemével. A középpontban idén Beethoven áll majd, aki „mindig vendégségben volt, rendkívül magányosan”. „Ilyen műveket igazából ilyen környezetben érdemes hallgatni” – fogalmazta meg Batta András, kiemelve, hogy szükség van a befogadókészségre, és egyfajta meditatív közegre is. Kiemelt vendégként érkezik majd a fesztiválra Jevgenyij Koroljov (Evgeni Koroliov) orosz zongorista.

Végül két pannonhalmi diák beszélt arról, milyen volt vendégként megérkezni a „Kupacra”  (Qpac) – ahogy ők hívják Szent Márton hegyét –, majd a hely részévé válni. Kovács Tibor kiemelte a bizalom szerepét, az otthonra találást; míg Horváth Dávid a közösség érzését hangsúlyozta. Pannonhalma varázsa, hogy befogadják, meghallgatják és partnerként kezelik a diákokat.

Az évad programjainak bemutatása után ökumenikus bűnbánati vesperás és hamvazkodás következett a bazilikában, számos evangélikus és református lelkész, köztük Fabiny Tamás jelenlegi és Ittzés János korábbi evangélikus püspök részvételével. Beszédet Fabiny Tamás mondott, aki két igehely köré szőtte gondolatait. Izajás, „a rettentő szavak tudósa” (Radnóti Miklós: Töredék) elmondja, milyen böjt tetszik az Úrnak (Iz 58,6–7) – s szavaiból az derül ki: a szeretetszolgálat, a diakónia ez a böjt.

A „porból lettél, porrá leszel” gondolatától a 21. században sokan menekülnek, a felszíni csillogást választják inkább – hívta fel a figyelmet a püspök.

A másik szentírási rész Illés próféta történetéből a szegény özvegyasszonynál való vendégeskedését írja le (1Kir 17,8–16). Illés is „zöld böjtöt” tart – utalt Fabiny Tamás a próféta patakvízen, hollók által etetve töltött napjaira –, utána kerül vendégként egy másik bajbajutotthoz. A marék liszt és olaj mégiscsak elég lesz, csoda történik, „a lisztesfazék nem ürült ki”. Illés mellett az özvegyasszonyt is tekinthetjük Jézus előképének, hiszen ő osztja meg a kenyeret, ő az, aki befogad, nem kirekeszt – mutatott rá Fabiny Tamás.

Az ökumenikus liturgiában elhangzottak azok a könyörgések, amelyeket a lundi székesegyházban olvastak fel Ferenc pápa 2016-os látogatása alkalmával. 

Irgalom Istene! Szomorúsággal tölt el, hogy mennyiszer elveszítettük a veled való kapcsolatot, hányszor hűtlenné és felelőtlenné váltunk a ránk bízottak: testvéreink, a kicsinyek és a gyengék iránt. Megmérgeztük a teremtett világot, megmérgeztük emberi környezetünket, a bizalmatlanság és az erőszak légkörét hoztuk létre.

Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz!

Eléd hozzuk a múlt bűneinek terhét, amikor őseink nem követték akaratodat, azt, hogy mindnyájan egyek legyünk az evangélium igazságában.

Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz!

Megvalljuk azokat a gondolatainkat és tetteinket, amelyek továbbörökítették a múlt megosztottságát. Közösségekként és egyénenként sok-sok falat építettünk magunk köré: szellemi, lelki, fizikai, politikai falakat, amelyeknek megkülönböztetés és erőszak lett az eredménye. Bocsáss meg, Urunk!

Uram, irgalmazz! Krisztus, kegyelmezz!

Fotó: Hajdú D. András

Verestói Nárcisz/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria