Balogh Győző görögkatolikus lelkész a cigánypasztorációról

Nézőpont – 2018. november 15., csütörtök | 16:38

Balogh Győző János az Egyház cigányok körében végzett missziójáról írja doktori dolgozatát, amelynek előkészítéséhez Rómában folytatott kutatásokat. A cigány származású görögkatolikus lelkészhelyettessel Somogyi Viktória beszélgetett a Vatikáni Rádió magyar nyelvű szerkesztőségében október 31-én.

Balogh Győző János lelkész Rómában, a Pápai Urbaniana Egyetemen végezte a doktori képzés első három évét. Missziológiát tanult, pasztorálteológiára és kateketikára specializálódott. Tanulmányait arra szeretné felhasználni, hogy a cigánypasztoráció területén segíthesse Egyházát.

A Vatikáni Rádiónak adott interjúban kifejtette: azért fontos ez a kutatási terület, mert a romákat jelenleg is elvándorlóknak és útonlevőknek tekintik a Katolikus Egyházban. Célja, hogy új modell szülessen e területen, hiszen a cigányok olyan létszámban vannak jelen Magyarországon, ami fontossá teszi, hogy az Egyház foglalkozzon ezzel a kérdéssel, hogy miképpen oldhatja meg egy eltérő kulturális alapokkal rendelkező közösség pasztorációját, ahol néhol a vallási és a kulturális elemek is eltérnek; illetve azzal is foglalkozzon, hogyan tud közösen dolgozni az Egyház és az ország vezetése azon, hogy különböző kultúrájú emberek békében együtt tudjanak élni közös vallási alapokon. Azért is szükséges számunkra új modellek megalkotása, mert az iskolai hitoktatás keretében kiemelkedően magas létszámban vannak jelen az osztályokban cigány gyermekek – hangsúlyozta a lelkész –, „különösen abban a régióban, ahol az Egyházam segítségére szeretnék lenni”. Másképpen kell a hitoktatást számukra könnyebben elfogadhatóvá és felfoghatóvá tenni.

Balogh Győző János most megjelenő könyve, A cigányarcú Jézus azt mutatja be, hogy a romák számára a saját kulturális elemeiken keresztül hogyan lehet közölhetőbbé tenni az Egyház azon értékeit, amelyeket be tudnak építeni a saját hitükbe, és ezen keresztül az ő kulturális világukat, hagyományaikat hogyan lehet beleépíteni a vallásba, csonkítatlanul – ahogy VI. Pál pápa mondja: egy újabb valóságot létrehozva a cigány kultúra és az Egyház találkozásából – hidat építve. Ezen elvek szerint a cigánypasztorációt helyben lakó papokkal lehet megoldani, és kiemelkedően fontos szerepe van a natív klérustagoknak. VI. Pál azt fogalmazta meg a romákkal való találkozásakor: a jövőben szükséges, hogy a saját szószólóik kiemelkedjenek, akiket ők jobban el tudnak fogadni, akik példát tudnak mutatni.

Balogh Győző János is ezért vállalta ezt a feladatot, hogy visszatérjen, és alulról jövő kezdeményezéssel próbálja ösztönözni cigány testvéreit arra, hogy elfogadják, és érdeklődjenek Isten iránt, és hogy kapcsolatba lépjenek az Egyházzal.

A görögkatolikus lelkész az interjúban emlékeztetett egy 2005-ben kiadott vatikáni dokumentumsorozatra, amely egy 102 pontból álló iránymutatás. A Miskolci Egyházmegyében a gyakorlatban ez úgy jelent meg, hogy Orosz Atanáz püspök cigánypasztorációs helynökké nevezte ki Makkai Lászlót. Ez egyedülálló dolog – hangsúlyozta Balogh Győző János. Elmondta: Makkai atya kiemelt szerepköre az, hogy koordinálja és irányítsa a cigánypasztorációt. Egy missziós irodát is felállítottak, amely arra hivatott, hogy az ezzel kapcsolatos tevékenységeket egyesítse és szervezze, továbbá tervezeteket állítson össze a következő évre.

Fontos, hogy pasztorációs tervvel rendelkezzen egy pap. Felkészülten kell érkezni egy terepre, ahol cigánypasztorációval akar foglalkozni. Hiszen az új missziós közegben tudnia kell az odaérkezőnek, hogy mi vár rá. Tehát felkészültséget követel meg tőlük, és elhivatottságot, mivel hatalmas akadályokba ütköznek, amelyeket nem lehet sem letagadni, sem megkerülni – hangsúlyozta Balogh Győző János. Kifejtette: fontos, hogy minél több tagot vonjanak be a cigánypasztorációs tanácsokba a cigányok közül is, akik saját szószólóik lehetnek, és saját igényeiket tudják megfogalmazni; ugyanígy a hitoktatásba. A személyes tapasztalatok fontosabbak, mert inkább érzelmi alapokon nyugvó hitről beszélhetünk.

A cigánypasztoráció csak akkor lesz sikeres, ha a romák közösségében van igény a befogadásra, hogy szükségük van Krisztusra. A sokszor nyomorúságos élethelyzetükben a hit és a tanulás lehet az, amely előre tudja vezetni őket. A görögkatolikus lelkész elmondta: Orosz Atanáz püspök nagyon reménykedett abban, hogy Balogh Győző János és felesége – mint a helyi görögkatolikus egyház első cigány származású papcsaládja – közöttük élve tudnak tanúságot tenni. „Úttörőnek lenni minden helyzetben nagyon nehéz. Mindig új körülményekkel találkozunk, mert a mi cigányainknak egy kicsit furcsa ezt elfogadni. Mi is ugyanazt éljük meg, mint Krisztus a saját kortársai között. Bőrszínünk közössége alapján sokszor nem képesek megtartani a hivatali távolságot, ami nem feltétlenül okoz problémát, viszont nehezíti a hitoktatást.”

Az Egyház számára kiemelkedően fontos lehet a jövőben, ha a cigányok pasztorációját úgy tudja megoldani, mint rétegpasztorációt – fejtette ki Balogh Győző János. – Nagyon fontos, hogy olyan embereket hívjanak meg előadóknak, tanúságtevőknek, akik abból a közegből emelkedtek ki. Nagyon fontos erősíteni azt az oldalt, hogy legyen vágyakozás arra, hogy emelje a másik embertársát, hogy igazán keresztény alapokon nyugvó hitet tudjon továbbadni gyermekének, hogy olyan mintát tudjon nyújtani az édesapa és az édesanya, amivel a gyermek megtanulja azt a keresztény magatartást, hogy értéke van a házastársi hűségnek, a becsületnek, a kétkezi munkából való megélésnek, a tanulásnak és a gondos családtervezésnek – hangsúlyozta az interjúban a görögkatolikus lelkész.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria