KÉPGALÉRIA – klikk a képre!
A maronita hívők közössége az 5. században élt Szent Maron szerzetes tanítványaiból alakult egyház, mely mindig a római pápát ismerte el egyházfőnek. Ma Libanon legjelentősebb keresztény egyháza. A pátriárka egyben az ország legbefolyásosabb politikusa is – Libanonban az államelnök kinevezéséhez is a maronita pátriárka jóváhagyása szükséges.
Kocsis Fülöp beszámolt a magyar görögkatolikus egyház helyzetéről és szíriai útjának céljáról. Raï pátriárka érdeklődött a jelenlegi magyar politikai helyzetről. Az érsek-metropolita arra kérdezett rá, hogy a maronita egyház milyen módon segíti a menekülteket és a szegényeket. A pátriárka ismertette a maronita karitász Libanonban és külföldön folytatott tevékenységét.
Bechara Boutros Raï a libanoni keresztények helyzetéről elmondta, hogy az 1932-es népszámlálás adatai alapján az országban jelenleg – hogy az államvezetés összetétele tükrözze a lakosságét – maronita az elnök, szunnita a miniszterelnök, a parlament elnöke pedig síita, a két alelnök közül az egyik drúz, a másik ortodox keresztény. Ez az úgynevezett konfesszionális rendszer biztosítja az ellentétes tendenciák kiegyenlítődését. Libanon törékeny gazdasági és politikai stabilitására azonban óriási veszélyt jelent a kétmillió, kilencven százalékban szunnita menekült érkezése, mert ez alapjaiban formálhatja át a négymilliós ország társadalmi, felekezeti és végső soron közéleti összetételét.
A látogatás végén Kocsis Fülöp a máriapócsi ikon másolatát ajándékozta a pátriárkának, és biztosította arról, hogy a magyarországi görögkatolikusok imádkozni fognak a Közel-Keleten élő és szenvedő keresztényekért.
Forrás és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria