Beszélgetés Veres András kinevezett győri püspökkel

– Hogyan fogadta a kinevezés hírét?

– A meglepetés erejével ért, mert nem gondoltam, hogy ilyen döntés fog születni. Ugyanakkor örömmel állapítottam meg, hogy azok, akik a tanácsot adták, előkészítették a Szentatya atyai gondoskodását. Ugyanis tavaly óta az MKPK elnöke vagyok, ezt a feladatot pedig a Budapesthez közelebb fekvő Győrből sokkal könnyebben végezhetem majd.

– Győr azért sem ismeretlen Önnek, mert itt tanult, nehéz szívvel vált meg annak idején a várostól…

– Számomra Győr, ahol a bencés gimnáziumban végeztem a tanulmányaimat, nagyon kedves hely. Egész életem gondolkodásmódját, a kultúrámat, emberi mivoltomat meghatározta az ott eltöltött négy év. Szép emlékeim vannak erről az időszakról. Az egyházmegyét nem ismerem, de a városhoz való kötődésem talán könnyíteni fogja a tájékozódásomat.

– Mély érzések a Szombathelyi Egyházmegyével kapcsolatban is lehetnek Önben, hiszen majdnem tíz évet töltött el itt. Sok munkát végzett megyéspüspökként. Mire emlékszik vissza a legszívesebben?

– Nem szeretnék túlzásokba esni, de azt bátran mondhatom, hogy az egész tíz évre örömmel fogok visszaemlékezni. Mérleget majd az utókor fog vonni. Azt tanultam a szüleimtől, hogy azt, amit csinálunk, teljes szívvel tegyük. Erre törekedtem az elmúlt időszakban, és ez lesz a célom az elkövetkezőkben is. Ott kell az embernek teljes odaadással helytállnia, ahova állították.

– Ön megyéspüspökként nagy hangsúlyt helyezett az emberi oldal kiteljesítésére, a közösségépítést helyezve a középpontba…

– Feltétlenül, mert a lelkipásztori munkában a közösségek támogatását tartom  a legfontosabbnak. Az egyházmegye papjait ideérkezésemtől arra hívtam, hogy egyrészt egymás között is ápolják a kapcsolatot, másrészt igyekezzenek a plébánián közösségeket létrehozni. Ne csak egy templomi közösség legyen, hanem korosztályok, életállapotok szerint is jöjjenek össze az emberek. Az új evangelizáció feladatát abban látom, hogy olyan közösségek jöjjenek létre minél nagyobb számban, melyek nyitottak, képesek arra, hogy megszólítsanak barátokat, munkatársakat, és maguk közé hívják őket. De azt is fontosnak tartom, hogy nagyobb közösségben is közelebb kerüljünk egymáshoz. Az egyházmegyei zarándoklatok mellett ezért hoztam létre az elsőáldozók, a bérmálkozók, az érettségizők találkozóját. Mást jelent egy elsőáldozónak, ha ezerkétszáz társával együtt ünnepel, mint amikor saját falujában négyen-öten elsőáldoznak. Erre akkor is szükség van, ha nagyobb szervezést, több munkát igényel egy ilyen alkalom. Megéri azonban a fáradságot, mert az egyházról így benyomásokat szerezve, megtapasztaljuk, miért katolikus, miért egyetemes.

– A Szombathelyi Egyházmegyét éppen a Szent Márton-év közben kell elhagynia. Mennyiben érinti ez az ünnepségsorozatot?

– Nem szeretném, hogy bármi is elmaradjon a tervezett programokból. Július 9-én és 10-én tartjuk az egyházmegyei ünnepségsorozat kiemelt eseményét, a nagy Szent Márton Találkozót. Éppen ezért lett a kinevezés így időzítve, hogy ezt még le tudjam vezetni. Utána már csak két-három rendezvény lesz, melyek nélkülem is lebonyolíthatók.

– Mikorra várható a győri beiktatása?

– Kármelhegyi Boldogasszony ünnepén, július 16-án, szombaton a 10 órakor kezdődő ünnepi szentmise keretében kerül majd sor a beiktatásomra a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.

Fotó: Lambert Attila

Molnár Péter/Magyar Kurír