Köszöntőjében Székely János szombathelyi megyéspüspök kiemelte: Mária mint Boldogasszony és ez a kiállítás is arra tanít, hogy mit jelent nőnek lenni, mitől lesz egy asszony boldog asszony. Például meg kell tanulni újra, hogy a gyermek nem teher, az asszony várandós, és nem terhes. Egy anyának, egy nemzetnek a legnagyobb áldása Istentől a gyermek. Ugyanilyen fontos tanítása a Boldogasszonynak, hogy a házasság nem korlát, börtön, hanem a szeretet, a boldogság útja.
Taníthat a Boldogasszony alakja arra is, hogy igent kell mondani Istennek, ahogy ezt Mária is tette. Ettől lett ő áldott asszony, aki által a világba lépett az Isten. Európai kultúránk sivatag lesz, ha nem tud megnyílni Isten felé. Népünknek nem lesz jövője, ha nem nyílik meg Isten felé. Magyar népünket a hit mentette meg ezer éven át, erre a sziklára épült történelmünk. Addig van jövőnk, amíg – akárcsak Mária – be tudjuk fogadni Istent családjainkba, életünkbe – hangsúlyozta a főpásztor. Hozzátette, a Boldogasszonyra tekintve a hazaszeretetet is életünk részévé kell újra tenni. Ugyanolyan fontos a keresztény erkölcsben mindez, mint az édesapa, édesanya iránti szeretet. Aki a nemzeteket el akarja pusztítani, az Isten akarata ellen vét, mivel a nemzet a Teremtő akarata szerint jött létre.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke köszöntőjében kiemelte, hogy a magyarság nemzetté válásának pillanata az a pillanat volt, amikor az élet forrását nem a természetben, hanem a természetfelettiben kezdte keresni.
A Szűzanya engesztelő, lélekemelő, kegyelemközvetítő erejére szüksége van korunknak is. Mert bár a kommunizmus, amely terjesztette az istentagadást és pusztította az istenhitet és annak intézményeit, megbukott, ma is hat olyan ideológia, amely törölné gondolkodásunkból és környezetünkből az ember keresztény megközelítését, mellőzné a keresztény értékeket, a nemzet és a család keresztény gondolatát. A Boldogasszony-kiállítás üzenete az élet igenlése – fogalmazott Szász Jenő.
* * *
A kiállítás több oldalról mutatja be a Boldogasszony és a magyarság kapcsolatát. A tárlatot a jubileumi Mária-év, a csíksomlyói Szűz Mária-kegyszobor 500. születésnapja alkalmából hozták létre 2015-ben.
István király fia, Imre halála után utód nélkül maradva Máriának ajánlotta fel az országot: a Jézus anyjával, Szűz Máriával azonosított Boldogasszony ezért kiemelten fontos szerepet kap a magyar hagyományokban. Erről az összetett és sokrétű Boldogasszony-képről kíván kortárs művészi olvasatot adni a kiállítás; újrafogalmazza azt, és megpróbálja beágyazni a közösségek mindennapjaiba is.
Az elmúlt években magyarországi és külhoni helyszíneken is járt már a tárlat, amely a Kárpát-medence és a diaszpóra ötvenöt kiemelkedő magyar művészének alkotásait tartalmazza.
A kiállítást szeptember 2-ig láthatják az érdeklődők a szombathelyi püspöki palota dísztermében.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria