Carlo Braga, egy igaz és hiteles szalézi

Megszentelt élet – 2019. január 3., csütörtök | 19:58

A szalézi család január 3-án Isten szolgája Carlo Braga égi születésnapjára emlékezik. Braga atya, akit „Kína kis Don Boscója” néven emlegetnek, Kínában és a Fülöp-szigeteken tevékenykedett a szalézi missziók felvirágoztatásáért.

Carlo Braga 1889-ben, egy évvel Don Bosco halála után született az észak-olaszországi Tiranóban. Kora gyermekkorát szülővárosában töltötte, Észak-Olaszországban. Édesanyja korai halála után a szalézi rend karolta fel a kis Carlót. Először a rend női ága, a Segítő Szűz Mária Leányai nevelték tiranói óvodájukban és általános iskolájukban, majd később a sondriói Szent Rókus szalézi kollégiumban élt, ahol 1904-ben találkozott Don Bosco utódával, Boldog Michele Ruával. „Mi mindig barátok leszünk” – mondta a rendfőnök, megnyitva ezzel Carlo előtt az utat, hogy egy nap maga is szalézi szerzetes legyen. A fiatalember 1904 augusztusában kezde meg tanulmányait a foglizzói noviciátusban, fogadalmat 1906. július 30-án tett, pappá 1914-ben szentelték.

1915-ben Carlót behívták katonának. 1919-ig tartó szolgálata során megtapasztalta a háború megpróbáltatásait. Súlyos beteg lett, ekkor megfogadta, hogy ha meggyógyul, misszióba kéri magát. Első küldetését 1919 áprilisában kapta Paolo Albera rendfőnöktől: augusztus 23-án elhagyta Olaszországot, majd szeptember 29-én megérkezett első állomáshelyére, Kínába.

Carlo Braga 1919 és 1924 között Luigi Versiglia szalézi püspök és vértanú mellett dolgozott, majd egy árvaház és egy szalézi kollégium igazgatója lett. 1930-ban Versiglia püspök halála után tartományfőnöknek nevezték ki. Ezt a feladatot huszonkét évig, egy igen nehéz időszakban látta el. Árvaházat és öt nagy központot alapított, ahol mintegy tízezer diák tanult. Pekingben szalézi iskolát nyitott, megvalósítva ezzel Don Bosco álmát.

Braga atya kínai szolgálata egybeesett a kommunisták és a köztársaságpártiak közötti polgárháborúval, és tanúja volt a kínai–japán háború pusztításának is. A nehézségek ellenére 1941-ben Kína északi részén még öt házat sikerült megnyitnia. A második világháborút követően Kína kommunista uralom alá került, minden oktatási intézményt, jótékonysági és evangelizációs tevékenységet be kellett szüntetni. A kommunista kormány minden szalézi intézményt elkobzott, és börtönbe zárták azokat a szerzeteseket, akiknek nem sikerült a szomszédos Hongkongba, Tajvanra vagy Makaóba menekülniük. Carlo Braga igyekezett megakadályozni a szerzetesek szétszóródását és fenntartani a szalézi jelenlétet Kínában, de sokakat letartóztattak és internáltak.

1952-ben lejárt a megbízatása. A következő évben a Fülöp-szigetekre küldték, hogy igazgatója legyen a két évvel korábban alapított Don Bosco Vistorias szalézi műszaki iskolának. Szolgálata során a Fülöp-szigeteken megerősödött és elterjedt a szalézi jelenlét. Néhány évvel a halála előtt már 28 filippínó szalézi volt, a pampangai kollégiumban pedig 66 jelölt készült a szerzetesi életre.

Braga atya legjellemzőbb vonása a határtalan optimizmus, valamint a jóság és a vidámság volt. Ahol csak megfordult, családias légkört teremtett. 1963-ban átadta hivatalát, és a szaléziak lelki igazgatója és a szalézi jelöltház gyóntatója lett, számos hivatást segítve útjára.

Carlo Braga 1971. január 3-án hunyt el Pampangában. Boldoggá avatásáért három plébánia, valamint Kína és a Fülöp-szigetek szalézi tartományai tevékenykednek.

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria