Celldömölkre zarándokoltak a Szombathelyi Egyházmegye hívei

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Idén tizedik alkalommal rendezték meg az egyházmegyei zarándoklatot, melynek keretében a tíz évvel ezelőtti alkalom után ismét Celldömölkre vezetett a résztvevők útja – a kegyhelyre, ahol csodás gyógyulások történetek az elmúlt évszázadokban és ahol százezrek imádkoztak már.

A zarándoklatra Vas, Zala és Győr-Moson-Sopron megyéből is érkeztek hívek. A kegytemplom előtti téren Mindszenty József bíboros mutatott be utoljára szabadtéri szentmisét 1947-ben. Közel 70 év után folytatódott most ez a hagyomány, az ünnepi szentmise főcelebránsa és szónoka ezúttal Veres András megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke volt.

Szentbeszédében Isten irgalmasságára irányította rá a hívek figyelmét. Hangsúlyozta: hálát kell adnunk a Mennyei Atyának irántunk tanúsított jóságáért, amiért megbocsátja bűneinket. Ugyanakkor fontos feladatunk elmondani másoknak: Isten irgalmában ők is újrakezdhetik az életüket.

Nagyon sokan vannak, akik elmerültek a bűnben, és nem látják a kiutat. Azért nem, mert nem ismerik Isten irgalmasságát. Ezt nekünk, hívőknek kell számukra közvetítenünk – mutatott rá a főpásztor.

A nap során Horváth József pápai prelátus a Kemenesaljai Művelődési Központ színháztermében előadást tartott Szent Mártonról, hiszen idén ünnepeljük a szent születésének 1700. évfordulóját. Eközben a kegytemplom előtti téren az Oltáriszentség előtt imádkoztak a hívek, majd hazaindulás előtt az isteni irgalmasságról szóló tanítást hallgathattak meg. A zarándoklatot közös imádság zárta. Végszavában Veres András így biztatott: „A végsőkig higgyünk abban, hogy imáink meghallgatásra találnak. Ez a Szűzanya tapasztalata és útmutatása számunkra.”

Idén is a zarándoklat végén hirdették ki a következő esztendei zarándoklat helyszínét. 2017. május 1-jén a bodajki Mária-kegyhelyre zarándokolnak majd a Szombathelyi Egyházmegye hívei. 

* * *

A celldömölki kegyhely története szorosan összefügg a bencés renddel, amelynek tagjai feltehetően a 12. század első felében kezdték meg munkájukat Celldömölkön. A Kemenesalja kialudt tűzhányó hegyének, a Ságnak északkeleti tövében alapították az Árpád-háziak korában, Szűz Mária tiszteletére a dömölki bencés apátságot, amely a környék kedvelt búcsújáróhelyévé vált az idők folyamán. 

Az igazi felvirágzás azonban Koptik Odó apát munkásságának köszönhető, aki a híres osztrák kegyhelyen, Mariazellben élt szerzetesként – mondta el a Martinus.hu munkatársának Kirner Zoltán, a Nagyboldogasszony-templom plébánosa. – Amikor kinevezték a celldömölki bencés rendház vezetőjének, másolatot készített a marizelli kegyhely szobráról, és elhozta magával. A szobor számára kápolnát építtetett, mellette pedig egy kutat ásatott. Itt történt az első csoda. Az egyik munkás nyakcsigolyájára ugyanis rázuhant egy súlyos kő. A sebesült lebénult, de miután az emberek Mária közbenjárását kérték, meggyógyult. A csodás gyógyulásnak hamar híre ment és ezrek zarándokoltak Celldömölkre. Ezt látva Koptik Odó apát egy, az addigi kápolnánál nagyobb templom építését határozta el. Több évig járta a főúri udvarokat, míg sikerült összegyűjtenie a szükséges pénzt. Az építést 1747 tavaszán kezdték el. A következő év őszén pedig már állt az új templom, s benne a kápolna a kegyszobor számára. 1748. szeptember 15-én ünnepélyes keretek között ezrek kísérték a kegyszobrot végleges helyére.

Az eltelt évszázadok során számos imameghallgatást jegyeztek fel a celli krónikások. És Mária szeretetét, közbenjárását ma is érzik és kérik az emberek. Imádkoznak e helyen a családért, a szeretteikért, az elhunytakért, papokért, fiatalokért, országunkért – derült ki a zarándokoknak a Martinus.hu kérdésére adott válaszaiból.

É miért jönnek az egyházmegyei zarándoklatra a papok? Elcsendesedésre, lelki feltöltődésre lelkipásztorainknak is szükségük van, akárcsak arra, hogy találkozzanak egymással. Imádkoznak értünk, egymásért, élő és elhunyt szeretteikért.

Az egyházmegyei zarándoklatok történetét Veres András megyéspüspök idézte fel. Szombathelyi püspöki kinevezését követően először Marizellbe vezetett zarándoklatot, melyen mintegy háromezer ember vett részt az egyházmegyéből. A létszám is jelezte: a hívek igénylik a találkozást, a közös imádkozást. Ezért döntés született az egyházmegyei zarándoklatok folytatásáról, valamint arról is, hogy magyar kegyhelyeket keresnek fel, hiszen mind a Szombathelyi Egyházmegyében, mind Magyarországon számos Mária-kegyhely van. Egyik évben ezért a vasi és zalai kegyhelyek egyikére zarándokolnak a hívek, a következő évben pedig a Szombathelyi Egyházmegyén kívüli kegyhelyre vezet az útjuk.

Forrás: Szombathelyi Egyházmegye

Fotó: Teklits Tamás

Magyar Kurír