Csak romokat találnak otthonaik helyén az iraki keresztény város, Karakos lakói

Karakos a pusztítás előtt

Az észak-iraki Karakosban (más néven Bakhdida) az Iszlám Állam 2014. júniusi támadása előtt több mint 60 ezer ember élt. A Ninivei-fennsík legnagyobb városában a lakóházak 90 százalékát rombolták le az ostrom során, a házak romokban hevernek vagy leégtek. A városlakó keresztények arra számítottak, hogy a házaikat kifosztják, ám arra nem, hogy fel is gyújtják, le is rombolják. Karakosban nagy a veszélye annak, hogy az ember aknára lép, illetve az Iszlám Állam orvlövészeinek vagy öngyilkos merénylőinek áldozata lesz.

Miután Karakos felszabadult, az erbíli menekülttáborból elindultak néhányan hazafelé.

2014 nyara óta két és fél évet töltöttek a város lakói lakókocsikban, drótkerítés mögött, miközben egyre csak azt kérdezgették: „Mikor térhetünk haza?”

Tavaly november első napjaiban Karakos felszabadult, amikor az iraki hadsereg és a kurd pesmergák előrenyomultak Moszul felé. Néhányan elindultak, hogy visszatérjenek a fronttól 20 kilométernyire fekvő keresztény városba.

Aki a városban született, nőtt fel, most szinte nem ismer rá, egy romhalmaz fogadja.

Ha valaki kimegy egy emeleti teraszra, és körülnéz, megbizonyosodhat arról, hogy egy ház sem maradt épségben.

Aki belép kifosztott otthonába, két év várakozás után a romok között esetleg néhány könyvet még megmenthet.

Az utcák elhagyatottak, tele vannak szeméttel, a vízvezeték megrongálódott, az elektromos vezetékeket elvágták.

Közbiztonság és megfelelő infrastruktúra nélkül nem lehet visszatérni a városba.

A Szeplőtelen fogantatás bazilikáját sem kímélték, céltáblának használták az Iszlám Állam lövészei.

A bazilika belső tere is megrongálódott, füst borítja, és romos.

Fájdalmas és nehéz a visszatérés Karakosba: újra fel kell építeni mindent.

Forrás és fotó: Avvenire

Magyar Kurír
(tzs)