Diakónust szenteltek Máriapócson

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Kocsis Fülöp érsek a felolvasott evangéliumi szakaszról elmélkedett: Szent Tamás az apostolokkal együtt a feltámadás hírnöke. Jézus tanítványainak küldetése az örömhír terjesztése, s ebben Tamás apostolnak különleges szerepe van: ő mélyebbre akart jutni, mélyebbre akart látni. A sebben „kutakodik”, és megtalálja a bizonyosságot, amit keres. „De nem mindenkinek van arra érzékenysége, hogy a sebekbe lásson” – tette hozzá a szónok.

Krisztus titokzatos teste, az Egyház sebekkel van tele, s bár a pokol nem vesz erőt rajta, látnunk kell gyengeségeit. De e gyenge testet átjárja Isten. A gyengékhez, betegekhez, gyermekekhez, hitetlenekhez, a papokhoz és hívekhez odahajolva – Tamásként a sebekbe bocsátva segítő karunk – támaszai lehetünk e gyenge testnek – fogalmazott Kocsis Fülöp.

A mostani szertartás során erre a szolgálatra, a segítésre szentelődik fel Grunda Dávid az isteni kegyelem által – hangsúlyozta a metropolita, majd e szavakkal zárta beszédét: „Reméljük, hogy Dávid diakónusi feladata nemcsak a támogatásra, hanem az Isten erejének közvetítésére is szolgál majd.”

Szocska A. Ábel apostoli kormányzó a Szent Liturgia végén átadta a Nyíregyházi Egyházmegye új diakónusának első kinevezését, mely Máriapócsra szól egy időre. A kegyhelyigazgató, Orosz István parókus a szolgálattevő feleségét is köszöntötte.

Grunda Dávid diakónus szavai az újszentelt alázatáról tanúskodtak.

„Ezért az Ige hiteles szolgálata megköveteli a paptól, hogy önmaga mélységes megtagadására törekedjen, egészen addig, hogy az Apostollal ki tudja mondani: »már nem én élek, hanem Krisztus él bennem«. A pap nem az Ige gazdája, hanem szolgája. Nem ő a Szó, hanem (…) a Szónak a hangja” – írta az áldozópapokról elmélkedve, de minden szolgálattevőre vonatkoztathatóan az Amint az Atya szeretett engem, 365 gondolat a papság évére című könyvében XVI. Benedek pápa.

Forrás és fotó: Polyákné Tóth Nóra/Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír