Egy család vagyunk – Bartholomaiosz pátriárka a Fratelli tutti kezdetű enciklikáról

A pátriárka teljesen egyetért Ferenc pápa felhívásával, miszerint hagyjunk fel a közönnyel és a cinizmussal, mely életünket meghatározza az ökológia, a politika, a gazdaság és a társadalmi kérdések terén. Ne legyünk énközpontúak vagy érdektelenek; olyan világot álmodjunk magunknak, amelyben az emberiség egyetlen nagy családban él. 

Bartholomaiosz pátriárka elmondta, hogy már az enciklika megismerése előtt bizonyos volt abban, hogy az Istentől szeretett ember iránti lankadatlan figyelemről szól majd, a megfáradtak és rászorulók iránti szolidaritás kifejeződésén keresztül. Hozzátette: azt várta, hogy az enciklika konkrét javaslatokat fogalmaz meg a jelen nagy kihívásaira, a keresztény hagyományból merítve. Várakozásai teljesültek, miután elolvasta ezt a nagyon érdekes pápai körlevelet, ami nem egyszerűen Ferenc pápa eddigi enciklikáinak vagy más szövegeinek összefoglalása, hanem az egész társadalmi tanítás megkoronázása és szerencsés végkövetkeztetése.

A konstantinápolyi ökumenikus pátriárka egyetért a pápa felhívásával, hogy hagyjunk fel a közönnyel és éljünk egységes emberi családként, amelyben mindnyájan, kivétel nélkül, egymás testvérei vagyunk. „Remélhetőleg ez az enciklika ihlet és termékeny párbeszéd forrása lesz, döntő és átfogó kezdeményezésekre sarkall a keresztények, a más vallásúak és az egész emberiség szintjén egyaránt” – fogalmazta meg reményét Bartholomaiosz pátriárka.

Kifejtette, hogy Ferenc pápa az emberi gőg bűnét nevezi meg írásában korunk egyik árnyoldalának, mely a technika és a tudomány mindenhatóságába vetett hitből fakad. Ugyanakkor ez a világ képtelen megszólítani az emberi lélek mélyét. A másik nagy árnyék a gazdagok és szegények között tátongó szakadék. A gazdasági fejlődés a haszonra összpontosított, a gyengék védelmének rovására, illetve a környezeti problémákat is tovább súlyosbította. A politika pedig kiszolgálja a gazdaságot. Az emberi jogok és a nemzetközi jog nem az igazságosságot, a szabadságot és a békét szolgálja. A menekültek problémái, a terrorizmus, az állami szintű erőszak, az emberi méltóság lealacsonyítása, a modern rabszolgaság és a koronavírus-járvány a politikát most új felelősség elé állítják, felülírva a pragmatikus szemléletet.

A kialakult helyzetre mi lehet a válasza a kereszténységnek? Bartholomaiosz pátriárka hangsúlyozta, hogy az egyház a szeretetet, a másik ember felé való nyitást és a szolidaritás kultúráját kínálja megoldásként. A modernkori arrogáns „ember-isten” helyett az „Isten-embert” hirdeti. A gazdaságközpontúság helyett az ökogazdálkodást javasolja és a társadalmi igazságosságon alapuló termelést, mely az erősebb jogára épülő politikával szemben az elidegeníthetetlen állampolgári jogok és a nemzetközi jog tiszteletének elvét mozdítja elő.

Az ökológiai válság arra szólít, hogy tartsuk tiszteletben a teremtett világot, éljünk egyszerűen és vállaljuk felelősségünket, hogy sértetlenül adjuk tovább a környezetet a jövő generációknak. Elengedhetetlen, hogy szembenézzünk ezekkel a gondokkal, ugyanakkor tudjuk, hogy rajtunk keresztül Isten működik, aki az emberek barátja – mutatott rá Bartholomaiosz pátriárka.

Az irgalmas szamaritánus példázata a felebarát megsegítéséről korunk emblematikus üzenete. Az a feladatunk, hogy késlekedés nélkül segítségére siessünk a bajba jutottaknak, követve Jézus tanítását. A születő egyházban a keresztények testvérnek nevezték egymást. Ez a lelki és Krisztus-központú testvériség mélyebben gyökerezik a természetes rokoni kapcsolatnál. A keresztények ugyanakkor nemcsak az egyház tagjait tekintik testvérüknek, hanem minden népet. Isten szava emberi természetet öltött és mindenkit egyesített magában. És amint minden ember Isten teremtménye, úgy mindenkire vonatkozik üdvözítő terve. A hívő ember szeretete határtalan – a szó földrajzi és spirituális értelmében egyaránt. Átöleli az egész teremtett világot. A testvérek iránti szeretet semmihez nem fogható, nem elvont szimpátiát érez az emberiség felé, tudomást sem véve a felebarátról. A személyes és testvéri közösség dimenziója megkülönbözteti a keresztény szeretetet és testvériséget az elvont humanizmustól – mondta az interjúban a pátriárka.

Ferenc pápa enciklikájában erősen kiáll a háború és a halálbüntetés ellen. Bartholomaiosz pátriárka ezzel kapcsolatban elmondta: 2016-ban ez a téma előkerült az ortodox egyház krétai zsinatán. Minden kereszténynek hirdetnie kellene: „Soha többé háborút!”. A pátriárka arról is beszélt, hogy egy társadalom kulturális beállítottságát és az emberi méltóság megítélését jól mutatja, miként viszonyul a halálbüntetéshez. Az európai alkotmányos kultúra méltó rendszere, melynek egyik alappillére a szeretet mint a keresztény hit kifejeződése, megkívánja, hogy minden ember megkapja a bűnbánat és a javulás lehetőségét, még ha a legborzasztóbb bűncselekményt is követte el. Logikus és erkölcsi következmény tehát, hogy amelyik kultúra elutasítja a háborút, az vesse el a halálbüntetést is.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír