Egy hibás átirat alapján állapították meg a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát?

Külhoni – 2017. január 19., csütörtök | 16:50

Buzogány Dezső kolozsvári egyetemi tanár szerint Batthyány Ignác püspök latin nyelvű kézírásos végrendeletének egy hibás latin átiratából készült az a fordítás, amely alapján eddig a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár tulajdonjogát próbálták tisztázni.

A Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) egyháztörténet-professzora a Római Katolikus Egyház felkérésére szakértő fordítóként készítette el a vitatott végrendelet fordítását a gyulafehérvári táblabíróság számára, mely a Batthyáneum restitúciós perét tárgyalja. A dokumentumot Ioan Aurel Pop, a BBTE rektora is lefordította a bíróság számára. Buzogány Dezsővel a Krónika című napilap közölt interjút január 19-i, csütörtöki számában.

A végrendelet szövege azért fontos, mert a román állam erre hivatkozva nem akarja visszaszolgáltatni a Római Katolikus Egyháznak Románia legértékesebb könyvtárát, amelyet az 1948-as államosításkor a Római Katolikus Egyháztól vettek el. A román állam képviselői ugyanis úgy értelmezik, hogy a püspök az 1798-as végrendeletében a katolikus egyház mellett Erdély provinciára is hagyta a gyűjteményt, ezért a román állam is jogosult a gyűjtemény tulajdonjogára.

Buzogány Dezső a Krónikának elmondta, hogy a fordításra felkért szakértők az eredeti végrendelet digitális fényképeit, átírt latin szövegét és az átirat egy korábban készült fordítását kapták meg. Elmondta: először az átiratot kezdte tanulmányozni, és sok helyen nem értette a szöveget. Ekkor összevetette az átiratot az eredeti, kézírásos dokumentummal, és sok hibát, téves átírást talált. Hozzátette: nem csoda hát, hogy az átirat alapján készült korábbi fordítások pontatlanok, elhibázottak voltak.

Buzogány Dezső szerint Batthyány Ignác püspök a végrendeletében voltaképpen alapítványt hozott létre, amelybe a könyvtárat, a csillagvizsgálót és az ezek fenntartását biztosító birtokokat csoportosította. A szakértő nyomatékosította: értelmezése szerint „az egyetemes Római Katolikus Egyház erdélyi provinciája kapta az adományt”. Elismerte azonban, hogy a provincia szó használata lehetőséget ad más értelmezésre is: vannak, akik ezen Erdélyt mint politikai egységet értik.

A szakértő elmondta: értelmezése igazolására jó néhány olyan európai iratot hozott fel, amelyek azonos formában használják a kifejezést, és alatta mindig egyházi provinciát értenek; az egyik dokumentumban szó szerint is kimondják, hogy az egyházi terminológiában a provincia kifejezés mindig a püspöki körzetet jelöli.

A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű ingatlan és gyűjtemény, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszaigényeltek a román államtól. A 65 ezer kötetes, 1 650 középkori kéziratot magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust 25 millió dollárra biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

Forrás: MTI

Fotó: Alba24.ro

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria