Egy pap és egy világi hívő közösségi munkáját ismerték el Kunszentmártonban

Samu András 1927. november 16-án született szülei hatodik gyermekeként. Előbb a családi gazdaságban, majd a postahivatalnál kézbesítőként dolgozott. A kunszentmártoni József Attila Gimnázium esti tagozatán szerzett érettségi bizonyítványt. Kései hivatásként 1967-ben jelentkezett a Szeged-Csanádi Egyházmegye papnevelő intézetébe, amelynek elvégzése után 1972. június 15-én Udvardy József püspök áldozópappá szentelte. Első szentmiséjét 1972. június 18-án mutatta be szülővárosában, Kunszentmártonban. Balástyán, Szatymazon, Zákányszéken, a debreceni Szent István-plébánián, Makó-Belvárosban teljesített kápláni szolgálatot. Medgyesbodzáson és a szentesi Jézus Szíve-templomban volt plébános. 2005-ben, 33 év aktív lelkipásztori szolgálat után nyugdíjba vonult, és hazaköltözött Kunszentmártonba. Ettől kezdve szülővárosának hívőközösségét szolgálja mind a Kármelben, mind pedig a Szent Márton-plébániatemplomban. Működése a közösség felelősségteljes és alázatos szolgálatát és hivatásának feltétel nélküli ellátását jelenti, hiszen előrehaladott kora és betegsége ellenére is mindennap misézik.

Szőke Józsefné Bíró Erzsébet Kunszentmártonban született 1929. június 25-én. Hat elemi iskolai osztályt végzett, majd két évig gazdasági iskolába járt. Martfűn, a Tisza Cipőgyárban szerzett cipőfelsőrész-készítő végzettséget. Nyugdíjazásáig Martfűn, majd Kunszentmártonban a cipőgyárban dolgozott. Tizenkét éves korától harmincéves koráig énekelt a kunszentmártoni Kármel énekkarában. Édesanyja, Bíró Jánosné halála után, 1991-től ő lett a kunszentmártoni Élő Rózsafüzér Társulat elnöke. Ma, hajlott kora miatt, az imatársulat tiszteletbeli elnöke. Családja és az ő hűséges helytállásának köszönhető, hogy a társulat túl tudta élni a vallás- és egyházellenes évtizedeket, és meg tudott újulni a rendszerváltás után. Férjével, a korán elhunyt Szőke Józseffel együtt éveken keresztül gondozták és díszítették az úrnapi körmenet egyik sátrát. Bíró Erzsébet 1949-től a mai napig díszíti a kunszentmártoni Szent Márton-templom legrégibb, még az 1730-as évekből származó Szent Ferenc-oltárát, rajta a kunszentmártoniak „nemzeti kegyhelye”, Máriaradna kegyképének másolatával. Neki is köszönhető, hogy a Szent Márton-plébániatemplom mindig gondozott és méltó módon díszített volt.

A Pro Communitate Urbis emlékérem kitüntetéssel a város közössége Samu András atyának áldozatos és hűséges papi szolgálatát, Szőke Józsefné Bíró Erzsébetnek és rajta keresztül sok templomdíszítő és társulati társának azt a közösségért végzett hűséges, csendes, elismerést nem váró munkálkodást köszönte meg, amivel évtizedeken keresztül szolgálták Istent és a kunszentmártoni nagytemplom, a Kármel és Kunszentmárton városának hívőközösségét.

Forrás és fotó: Barna Gábor

Magyar Kurír