Egyházmegyei ministránstalálkozót tartottak Baján

Hazai – 2019. május 13., hétfő | 18:39

A Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye tavaszi ministránstalálkozójára Baján került sor május 11-én, szombaton.

A programot Marton Gábor ministránsreferens, kalocsai káplán, valamint Fekete Szabolcs kanonok, esperes-plébános szervezték.

A ministránstalálkozó a Szent József-templomban kezdődött, érseki szentmisével. Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek homíliájában a másnapi papi és szerzetesi hivatások világnapját, a Jó Pásztor vasárnapját kapcsolta össze az összejövetel témájával.

A főpásztor kifejtette, a keresztény közösségnek különleges szolgálattevő csoportja a ministránsok közössége, akik elköteleződnek az oltár szolgálatára. Jézus azt mondja: „Senki sem jöhet hozzám, hacsak az Atya, aki engem küldött, nem vonzza”. Ez a hivatás lényege. Ez úgy mutatkozik meg a hétköznapokban, hogy az illetőnek kedve van valamihez. A ministránsok szolgálata is tulajdonképpen a kedven és a vonzáson alapul.

A Szentatya a hivatások világnapjára körlevelet adott ki, melyben azt írja, hogy aki a papi hivatást választja, annak bátornak kell lennie. Akiket Jézus meghívott, halászok voltak, akik otthagyták a hálóikat, és követték őt. A halászat önmagában is lehet veszélyes; a tengeri halászat egy kisebb hajón félelmetes foglalatosság. Bátorság kellett hozzá, főleg régen, amikor még nem voltak biztonságosabb hajók.

Az érsek még egy foglalkozást említett példaként az evangélium alapján, melyet Jézus maga hasonlított a papi hivatáshoz, amikor önmagát a jó pásztornak nevezte. Péter apostolnak is azt az utasítást adta: „Legeltesd juhaimat!” A pásztori feladat sem a legkönnyebb foglalkozások egyike; az időjárás viszontagságai mellett a rablókkal és a vadállatokkal is meg kellett küzdeni.

Bábel Balázs érsek beszédében személyes emlékkel érzékeltette, hogy mennyi bátorság szükséges a pásztori feladat ellátásához. A főpásztor ükapja egy uradalom csikósa volt. A 19. században sok betyár volt, akik gonosztevők voltak, nem pedig hősök, ahogy több író nosztalgiával ír róluk. Ellopták az egyik csikóját, ő pedig elindult, hogy megkeresse; meg is találta, megismerte az állatot. A betyárok ott voltak, és éppen bográcsban főztek. Először kedvesen fogadták, hívták, tartson velük, majd hátulról leütötték, és megölték. A lovával együtt temették el. A böjti szelek fújták ki a homokbucka alól, ahová a betyárok eltemették. Úgy tudták azonosítani, hogy a zsebében megtaláltak olyan iratokat, melyeken a gondjaira bízott állatok voltak listázva. A betyárokat később elkapták, és a szegedi „Csillag” börtönbe vetették. A pásztor bátorságához hozzátartozik, hogy készen áll rá: bántás is érheti, de mégis teszi a dolgát – mondta a kalocsa-kecskeméti érsek.

A főpásztor visszaemlékezett arra is, hogy négyéves korában lett ministráns, amikor a szentmise még latin nyelven zajlott. Fonetikus, magyaros átírással kapta meg a mise válaszait, így tanulta meg a szövegeket. Az iskolában akkoriban nem vették jó néven a ministrálást, sőt még a hittanosokat is csúfolták, komoly bátorság kellett hozzá. Most nem ilyen időket élünk, de most is kell bátorság, hogy a kényelmünket legyőzzük... Télen hideg van, nyáron meleg, de mégis megyünk, és szolgálunk – hiszen a ministráns szó szolgálót jelent, csakúgy, mint a miniszter. Ő is szolgálattevő. Amikor azt mondják, hogy miniszter vagy minisztérium, akkor nagy dolgokra és nagy urakra gondolunk. Rendőrök védik, nem beszélhet vele mindenki, folyton ünnepség van, amerre jár. Nagyuraknak gondoljuk őket, pedig nekik is az a kötelességük, hogy szolgálják a népet.

A ministráns is szolgál. Nem a papnak, hanem közvetlenül az Úr Jézusnak komoly és felelősségteljes szolgálattevője – mondta Bábel Balázs.

A főpásztor beszéde végén a jövő évi eucharisztikus kongresszuson való részvételre buzdítot: már most készüljenek rá a ministránsok és a hittanosok, hogy ott legyenek ezen az ünnepségsorozaton. Hozzátette: a mostani ministránstalálkozót is az előkészület jegyében tartják meg.

A program akadályversennyel folytatódott, melyen a püspököltöztetéstől a liturgikus eszközök és szokások ismeretéig sok mindenről számot kellett adniuk a résztvevőknek. A játékos vetélkedő mellett a program keretében kisvonatos városnézésre is lehetőség nyílt.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria