Egyháztörténet-írás és teológia Gyulafehérváron – Bemutatták az elmúlt évek eredményeit a Pázmányon

Kultúra – 2020. január 30., csütörtök | 11:58

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) Horánszky utcai épületében, Budapesten került sor január 24-én a gyulafehérvári teológiai oktatás keretében folyó egyháztörténeti kutatások elmúlt tizenöt évben született eredményeinek bemutatására. A szervező MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoportja és a PPKE Hittudományi Kar (HTK) Közép- és Újkori Egyháztörténeti Tanszéke volt.

Az esemény elején a résztvevők imádság keretében emlékeztek meg a Fraknói Kutatócsoport aznap hajnalban elhunyt szenior kutatójáról és tanácsadójáról, Török Józsefről. Az ő másfél évtizedes atyai, baráti és szakmai támogatása felbecsülhetetlen segítséget jelentett a kutatócsoport munkájában.

A tudományos szimpózium első harmadában a közönség a Márton Áron hagyatéka sorozat köteteivel ismerkedhetett meg, mely sorozat méltán nevezhető a magyar katolikus tudományosság opus magnumának. A huszonöt kötetesre tervezett sorozatot Madas Edit, az MTA rendes tagja ismertette. Eddig tizenkilenc kötet látott napvilágot, az első Márton Áron halálának huszonötödik évfordulóján jelent meg. A professzor asszony a forrásőrző helyekre, illetve a hagyaték feltárásának, kötetbe rendezésének módszereire, a kötetek felépítésére tért ki. Ezek rendszerint tematikus, illetve műfaji rendezést követnek, melyen belül a legfőbb rendezőelv az idő. Végül néhány konkrét kötetre hívta fel a figyelmet. A szent életű püspök kora egyik legfontosabb problémájának tartotta a házasság válságát. E témakörben Házasság, család címmel jelent meg kötet a sorozatban.

Ezt követően három egyháztörténeti témájú tanulmánykötetet mutattak be. Ezek csupán ízelítőt adtak mindazon konferenciák tematikájából, melyekre az elmúlt időszakban Gyulafehérváron, részben pedig Kolozsváron sor került.

Gárdonyi Máté, a PPKE HTK egyháztörténész professzora a Catholice reformare kötetet, Tóth Tamás a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia titkára pedig az Ezeréves múltunk és a Megmenekültem az oroszlán torkából című köteteket ismertette.

Gárdonyi Máté azzal kezdte előadását, hogy a gyulafehérvári székesegyház 1566 és 1716 között protestáns istentiszteletek színhelye volt; ezzel szembesíti az olvasót ez a mű, amely végigkalauzol az erdélyi püspökség történetén attól kezdve, hogy a püspököknek székhelyüktől távol kellett élniük a katolikus restauráció folyamatáig.

Tóth Tamás az Ezeréves múltunk bemutatása kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy gyulafehérvári egyházmegyéről csak 1932-től beszélhetünk, korábban Erdélyi Egyházmegye volt a hivatalos megnevezés. Tehát nem a püspökség székhelyéről, hanem a területéről kapta a nevét az egyházmegye. A másik kötet, a Megmenekültem az oroszlán torkából 19–20. századi témákat állít vizsgálódása középpontjába, például a békepapi mozgalmat vagy a katolikus újságírás 1945 utáni helyzetét ismerhetjük meg belőle.

A szimpózium résztvevői – köztük szép számban a katolikus egyetem nappali és levelező tagozatos hallgatói – az egyháztörténeti kutatások mellett egyéb teológiai diszciplínák gyulafehérvári műveléséről is képet kaphattak.

Diósi Dávid teológiai köteteit Török Csaba esztergomi teológus professzor prezentálta. Az Egyház és posztmodern; Egyházam a posztmodernben és „A Te arcodat keresem, Uram” című könyvek (melyek egymás után jelentek meg 2012-ben, 2014-ben, illetve 2018-ban) lépésről lépésre vezetnek közelebb korunk egyházának és a posztmodern világban betöltött, betöltendő szerepének megértéséhez.

Oláh Zoltán kanonok, a szentírástudomány tanára a Septuagintához kötődő köteteket ismertetett (Septuaginta, inkulturáció és az identitás őrzése; Az alexandriai Biblia és Izaiás messiásszövegének értelmezése; Izaiás messiásszövegeinek értelmezése a Septuagintában és az egyházatyák írásaiban). Felhívta a figyelmet arra, hogy a Septuaginta által a Biblia bekerült egy globális világnyelvbe, ami meghatározta az utána következő felfogást a világról, illetve arra, hogy a magyar teológia régi adóssága a Septuaginta magyar fordításának elkészítése, ami azonban már elkezdődött.

A rendezvény végén a gyulafehérvári egyháztörténeti kutatásokat koordináló és irányító Marton József professor emeritus, nagyprépost a Márton Áron-sorozat legfrissebb kötetét, Márton Áron élete és munkássága. I. Kronológia mutatta be, amely 1896-tól 1944-ig követi végig a püspök életútját. Továbbá vázolta terveit a Gyulafehérvárott június elején tartandó, az Eucharisztiáról szóló konferencia megrendezéséről, ami az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus előkészületeihez kapcsolódik.

Az eseményt szervező Tusor Péter, a Fraknói Kutatócsoport vezetője zárszavában kiemelte, hogy az ezeréves dél-erdélyi magyar jelenlét szinte egyetlen megmaradt tudományos központjának impozáns eredményeivel ismerkedhettek meg a szimpóziumon az érdeklődők.

A teljes beszámoló ITT olvasható.

Forrás és fotó: MTA-PPKE Fraknói Vilmos Római Történeti Kutatócsoport

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria