Egységet teremteni a rendezetlenségből – Szabadegyetemi előadás Pécsen a mértékletesség erényéről

Hazai – 2019. április 26., péntek | 13:16

A mértékletesség témakörével foglalkozott a Pécsi Egyházmegye szabadegyetemi konferenciasorozatának következő előadása április 24-én. A tavaszi félévben a sarkalatos erényeket veszik sorra.

Az okosság, az igazságosság és a lelki erősség után a mértékletesség erényének jelentését igyekezetek tisztázni a szabadegyetemi konferenciasorozat meghívott előadói, Nobilis Márió pápai káplán, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola adjunktusa, valamint Laurinyecz Mihály erkölcsteológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karának tanszékvezetője.

Nobilis Márió előadásában arra a szoros kapcsolatra mutatott rá, mely a mértékletesség erénye és a teremtett világ iránti keresztény felelősség között fennáll. Elmondta, a Katolikus Egyház Katekizmusa e sarkalatos erény klasszikus meghatározásában is említi már a teremtést: a mértékletesség „készségessé tesz a kiegyensúlyozottságra a teremtett javak használatában” (KEK 1809). Rámutatott: napjainkban, amikor az ember teremtett világban való léte számos új kérdést vet fel, ennek az aspektusnak a jelentősége növekszik, sőt új, főként az egyéni szint feletti szempontokkal gyarapszik.

Szent Pál kijelentésére – „Tudok szűkölködni és tudok bővelkedni is” (Fil 4,12) – emlékeztetett ezután az előadó, ami, mint hangsúlyozta, a jelen korban is fontos figyelemfelhívás. Bővelkedni is valóban tudni kell, vagyis a jólétben élő ember nem maradhat reflektálatlan, naiv élvezője a rendelkezésére álló javaknak: el kell sajátítania a bőséges erőforrások helyes kezelésének képességét.

Nobilis Márió a mértékletesség és igazságosság kapcsolatáról is beszélt, hiszen, mint mondta, az erőforrások bősége azonnal felveti felelősségünket abban a tekintetben, hogy azokat nem kizsákmányolásra kaptuk, hanem megosztásra. Ez a megosztás pedig a Föld „globális faluvá” válása kapcsán egyre kevésbé lehet önkényes, szabadon választott, hiszen egyre világosabban és közvetlenebbül látjuk akár távoli földrészeken élő embertársaink szükségleteit, nem egyszer nyomorát, sőt azt is, hogy ezekre az élethelyzetekre milyen egyértelmű hatással van életformánk nem egy eleme – például hétköznapi, ártatlannak tűnő vásárlási döntéseink.

Mindemellett nemcsak a fejlett világ „bővelkedése”, de az is elkerülhetetlenné teszi a mértékletesség erényének gyakorlását, hogy egyre több erőforrásról derül ki: bőségük valójában csak látszat, egyáltalán nem kifogyhatatlanok, és sokkal visszafogottabban, kíméletesebben kellene bánnunk velük nemcsak saját érdekünkben, de embertársaink iránti szeretetből és Istentől kapott „művelői és őrzői” (Ter 2,15) felelősségünk miatt is.

Végül Ferenc pápa Laudato si’ kezdetű enciklikáját idézte a Sapientia adjunktusa, amely több szakaszt is szentel a mértékletesség „teremtéstudatos” szemléletmódjának.

Laurinyecz Mihály előadása rövid kitekintéssel kezdődött a mértékletesség teológiatörténeti hagyományaira, a „temperantia” fogalom tartalmának ismertetésén keresztül. Az előadó hangsúlyozta, ez jóval többet jelent, mint pusztán az étkezésben, illetve a nemi élvezetek kordában tartásában megnyilvánuló erény, hiszen a mértékletesség az önzetlen összeszedettséget, önmagunknál létet, a „különböző részekből rendezett egység teremtését” (Szent Tamás – J. Pieper) jelenti.

Külön kitért a tanszékvezető a mértékletesség megtartásának kérdésére a társadalmi élet vezetőinek felelőssége szempontjából, újra néven nevezve a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége által megfogalmazott szempontok alapján az aktuális gyakorlati helyzetet és tennivalókat. Majd pedig utalt korunk sajátosságaira: a hihetetlen mértékű információáradatra, amely nap mint nap ér bennünket a digitális hálón keresztül. Kezelésére ugyanakkor minimális külső szabályrendszer áll rendelkezésünkre. A háló helyes használata nem működhet belső tartás nélkül.

Bár a mértékletesség fogalmát nevezhetjük ódon hangulatúnak, a gyakorlása nélkül – a szavak használatától függetlenül – könnyen saját léte peremére sodródik az őt ért hatásokat önmaga állapotára, állapotbeli kötelességeire nem szabó ember. Ez pedig boldogtalanságot eredményez, amely szónak a jelentését és tartalmát nem nagyon kell magyaráznunk – folytatta az erkölcsteológus. – Ahhoz, hogy megtaláljuk rendezett egységünket, szemlélődő csöndre van szükség, az okosság és az igazságosság erényeinek szempontja alapján hozott, jó elhatározásainkban erősnek kell lennünk, és ebben segítségünkre van a Lélek.

Udvardy György pécsi megyéspüspök hangsúlyozta, a mértékletesség erényében az ember önmaga felett gyakorolt uralma fejeződik ki; a mértékletesség erénye által azon túl, hogy a saját vágyait és elgondolásait irányítani tudja az ember, a teremtett világ javainak felhasználásában is önuralmat gyakorol. A mértékletesség erénye nem azt jelenti, hogy legyünk egy kicsit visszafogottabbak, hanem az élet radikalitásáról szól, ahhoz a célhoz rendelt cselekvést jelenti, amely cél mind az egyén, mind a társadalom számára fontos.

A négy sarkalatos erény után a félév utolsó előadásán, május 22-én a teológiai erényekről beszél majd Udvardy György megyéspüspök, valamint Kuminetz Géza teológus.

Forrás: Pécsi Egyházmegye

Fotó: Loósz Róbert

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria