Elhunyt Varga László szalézi áldozópap

Varga László 1953. július 22-én született Budapesten, ötgyermekes, budapesti belvárosi családban, ikertestvérével együtt. Mélyen hívő közegben nőtt fel, a kommunizmus alatt is templomba és hittanra jártak.

Az esztergomi Temesvári Pelbárt Ferences Gimnáziumban érettségizett 1972-ben, és már ekkor érezte szerzetesi hivatását. Ezután először a ferences noviciátusba jelentkezett, majd az esztergomi szemináriumba lépett be. A Székesfehérvári Egyházmegyében 1977. június 24-én szentelte pappá Kisberk Imre püspök.

A Székesfehérvári Egyházmegyében Ercsi (1977), Törökbálint (1978–79), Pomáz (1979–80), Dunaújváros (1980–83), Tököl (1983–84), Székesfehérvár-Belváros (1984–86) és Előszállás-Nagykarácsony (1986–92) plébániáin végezte lelkipásztori szolgálatát, a végén már plébánosként.

1992-ben ismét jelentkezett a Don Bosco Szalézi Társaságába. A noviciátust Szombathelyen kezdte meg. Örökfogadalmát 1996-ban tette le. Szalézi szerzetesi életét az óbudai rendházban kezdte, ahol ekonómus volt, 1996–99-ig. Balassagyarmaton (1999–2002) vikárius és ekonómus volt, ezután Szombathelyen (2002–2005) rendházigazgatóként szolgált. Eközben tartományi tanácsosnak is megválasztották (2002–2005). Majd ismét Balassagyarmaton szolgált 2005–2010 között mint ekonómus, majd vikárius 2009–2010 között. 2010–12-ig újra Szombathelyen teljesített szolgálatot, ekkor mint vikárius és ekonómus. 2012-től Kazincbarcikára került ekonómusnak (2012–17), illetve káplánként szolgált a plébániákon.

2020-ban kiderült, hogy daganatos betegségben szenved, ezért Óbudára került, hogy a megfelelő gyógykezeléseket megkaphassa. Mintegy fél éven át tartott kálváriája, amit türelemmel viselt. Szervezete egyre gyengült, majd 2020. december 26-án este visszaadta lelkét Teremtőjének. Állhatatos papi szolgálata és türelemmel viselt szenvedése példaértékű volt. Imádkozzunk lelki üdvéért, hogy fogadja őt az Úr minél hamarabb országába!

Temetéséről később adnak tájékoztatást.

Forrás és fotó: Szaléziak.hu

Magyar Kurír