Elkezdődött az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napok Egerben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Jézus missziós parancsa iránymutatás a keresztény ember számára, miszerint minden apostolutódnak és az ő munkatársaiknak a küldetése az evangélium hirdetése, annak az örömhírnek a továbbadása, amely eljutott hozzánk. Ebben Szent Pál apostolt, a fő lelkipásztort kell követnünk, aki azt a feladatot kapta, hogy tegyen tanúságot az embereknek mindarról, ami vele történt – hangsúlyozta Ternyák Csaba egri érsek az Egri Érseki Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet kápolnájában bemutatott nyitó szentmisén, majd hozzátette: A missziós küldetés, illetve annak tudatosítása kell, hogy a minden lelkipásztori összejövetel alapját adja.

A konferencia témájáról szólva a főpásztor elmondta: Idén minden eseménynek, így a mostani konferenciának is az irgalmasság a fő üzenete. Ez a téma azonban nem csupán az isteni irgalmasságot takarja, hanem az emberit is. Isten irgalmassága a kiindulópont, de a cél, hogy eljussunk az emberi irgalmasságig, mint azt az esemény mottója is mutatja: „Amint én tettem veletek, ti is úgy tegyetek.” (Jn 13,15) Azért kell beszélnünk Isten irgalmasságáról, hogy megismerjük azokat az igazi mozgatórugókat, amelyekkel az irgalmasságot mi is meg tudjuk valósítani életünkben. Ebben a legelső feladat a szív átalakítása. Ez a bűnbocsánat és a megbocsátás által mehet végbe, hiszen ezek töltik el azzal a hálával szívünket, amelyben felfedezhetjük és megtapasztalhatjuk Isten irgalmas szeretetét.

Hogyan lehet Isten egyszerre irgalmas és igazságos? – tette fel a kérdést Ternyák Csaba arra utalva, hogy a két dolog számunkra ellentétes, egymást kizáró fogalomként jelenik meg. Ám Isten végtelen mindkét dologban, s Isten igazságossága nem fogja vissza az irgalmát, mint azt a jobb lator példája is mutatja – oldotta fel a problémát az érsek. „Az irgalmasság Isten nagyvonalúságának a megnyilatkozása. Legyünk mi is nagyvonalúak a hétköznapjainkban azokhoz az emberekhez, akikkel találkozunk, akik mint lelkipásztorhoz fordulnak hozzánk” – zárta beszédét a főpásztor.

Az Országos Lelkipásztori-Teológiai Napok első előadójaként Szabó Xavér ferences szerzetes, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára beszélt a szeminárium kápolnájában az irgalom Jézusáról az Ó- és az Újszövetség vonatkozásában. Szabó Xavér előadása kezdetén a tapasztalatra és a tanúságtételre, mint az irgalmasság fogalmának megértéséhez és megéléséhez szükséges két dologra hívta fel a figyelmet. Az irgalmasság ugyanis nem feltétlenül egy vallásos fogalom, s felidézése egy alapvető tapasztalatot indít el bennünk, isteni vonatkozásáról pedig a szerzők tanúságtétele – s az ő emberi korlátaik – által nyerünk tudást.

Az evangélium tanúságtétele azt mutatja, hogy Jézus megnyilvánulásaiban az érzület és a cselekvés szerves egységet alkot – mutatott rá az előadó arra, hogy Jézusnál nem csupán a közvetlen személyesség jelenik meg, hanem az emberi mivolt is, amivel részvétet, fájdalmat, együttérzést tanúsít mások iránt. Az emberek pedig éppen ezt látták meg benne, ezért mertek hozzá fordulni, hozzá kiáltani, bízni irgalmasságában. Jézus irgalmassága pedig kettős: egyrészt gyakorolja az irgalmat, másrészt pedig pedagógiai célzattal teszi mindezt, hogy cselekedetével másokat is irgalomra sarkalljon.

Szabó Xavér rámutatott arra is, hogy Isten irgalmassága és az irgalmasság cselekedetei nem újdonságként szerepelnek az Újszövetségben, hanem ószövetségi és zsidó hagyományokkal bírnak. Isten ószövetségi tulajdonságainak felsorolása az irgalmassággal kezdődik, a szeretetből végzett irgalmas munka pedig a zsidóság körében is az Isten követésének az útját jelentette.

Az egyetlen feladatunk, hogy Isten irgalmas szeretetét észrevegyük, ugyanakkor azt sem téveszthetjük szem elől, hogy az irgalmasságot nekünk is gyakorolnunk kell: embertársaink felé a felebaráti segítségnyújtás és a megbocsátás által, s önmagunk irányába is úgy, hogy önmarcangolás nélkül elfogadjuk a felkínált megbocsátást – hangsúlyozta az előadó, majd zárásként elmondta: Az irgalom fontos vonatkozási pont a közösség életében, hiszen visszautal Istennek azzal az egyházzal kapcsolatos tervére, amely meghívást kapott, hogy a család, a közösség kifejeződése legyen.

Fotó: Víg Rita SSS

Zadubenszki Norbert/Magyar Kurír