Első világháborús tárlattal nyílt meg a veszprémi Gizella-napok

Kultúra – 2015. május 7., csütörtök | 16:56

A katonai kórházakat, az első világháborút jellemző orvoslást és a tábori lelkészetet bemutató kiállítás megnyitójával május 6-án kezdetét vette Veszprémben a Gizella-napok programsorozata – tájékoztat az MTI.

Porga Gyula polgármester a megnyitón a Gizella-tradíció ünnepének nevezte a vasárnapig tartó kulturális rendezvénysorozatot, amellyel – mint fogalmazott – a város gazdag múltját ünneplik.

Hozzátette: a Gizella-napok hivatalos megnyitójaként szolgáló tárlat azoknak a lelkészeknek, ápolóknak állít emléket, akik az első világháborúban életüket kockáztatva a sebesültek szolgálatában álltak.

Márfi Gyula veszprémi érsek arról beszélt, hogy bár a háború rettenetes dolog, Isten kegyelme a háború borzalmai közepette is érvényesülhet, és az ember hasznára fordulhat a harcok alatti megpróbáltatás is.

Kozma Imre, a Betegápoló Irgalmasrend magyarországi vezetője elmondta, hogy a rend alapítója, Istenes Szent János megjelenítette a gyógyításban az irgalmat, így a rend tagjai ennek jegyében jelentek meg a harcokban a betegek mellett, tudva azt, hogy az emberi közelség mindennél fontosabb.

Kozma Imre felidézte, hogy 1650-ben alapították az irgalmasok első kórházát, amelyet 13 másik intézmény követett. A szervezett gyógyítás magalapozói az irgalmasok voltak, és ezen örökséghez a mai szakemberek is örömmel nyúlnak vissza – szögezte le a rend magyarországi vezetője.

Kapronczay Károly történész elmondta, hogy az első világháborúban a monarchia 3,8 millió katonája vett részt, közülük 2 millióan magyarok voltak.

A történész hozzátette: a kiállítás érdeme, hogy azt a háború idején tapasztalható egyházi szerepvállalást mutatja be, amelyről sokáig nem lehetett beszélni.

A fotóarchívumok és korabeli dokumentumfilmek anyagából illusztrált kiállításon megtekinthető többek között a szarajevói merénylet előtti utolsó pillanatokat megörökítő film, látható több katonai és ápolói viselet, miseruha és kiállították IV. Károly király kelyhét is. Az emeleti kiállítótérben pedig a korabeli orvoslás kellékei láthatók, például számos fogászati eszközzel megismerkedhetnek a látogatók.

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény időszaki kiállítása május 6-tól december 31-ig, naponta 10 órától 18 óráig látogatható.

Test és lélek a Nagy Háborúban – Tábori lelkészet, katonai kórházak és orvoslás az első világháborúban

A kiállítás azoknak a lelkészeknek, ápolóknak és ápolórendeknek állít emléket, akik az első világháborúban életüket kockáztatva a sebesültek és a haldoklók szolgálatában álltak.

A fotóarchívumok és korabeli dokumentumfilmek anyagából gazdagon illusztrált kiállítás a nagy háború testi és lelki szenvedésekkel kísért négy évét, az ápolók, orvosok, lelkészek önfeláldozó munkáját mutatja be. Filmhíradók felvételein tekinthetjük meg a szarajevói merénylet előtti utolsó pillanatokat, összeállításokat láthatunk barakk-kórházakról, vöröskeresztes egészségügyi központokról, és megtekinthetünk egy tábori miséről készült filmet is.

A kiállítás betekintést ad a K. u. K. és a magyar hadsereg jól szervezett egészségügyi rendszerébe, bemutatja a császári és királyi helyőrségi kórházak, csapatkórházak, tábori kórházak, tartalékkórházak, járványkórházak és honvédségi helyőrségi és hadi kórházak, honvédkórházak, kisegítő kórházak rendszerét. Ízelítőt kaphatunk a veszprémi császári és királyi tartalékkórházról, a kisegítő és vöröskeresztes kórházakról, katonai üdülőtelepekről, és a Balaton vidéki hadiárva-intézetekről. A kiállítás betekintést nyújt a korabeli sebészet és a bakteriológia robbanásszerű fejlődésébe is, képet kapunk az oltóanyagok, a röntgendiagnosztika, a plasztikai sebészet és a vérátömlesztés korabeli eredményeiről.

A tárlat a betegápoló szerzetesrendek munkájával is foglalkozik az első világháború idején: a Betegápoló Irgalmasrend és a Páli Szent Vince Szeretet Leányai Társulata, az Irgalmas Nővérek közösségének munkájával. A Betegápoló Irgalmasrend tagjait betegápolókká, kisebb létszámban gyógyszerészekké, orvosokká képezték át, így enyhítve a fellépő ápoló- és orvoshiányt.

A kiállítás bemutatja a Nemzetközi és a Magyar Vöröskereszt nélkülözhetetlen koordináló munkáját is. A vöröskeresztes ápolónővérek, az Irgalmas Nővérek és a Betegápoló Irgalmasrend rendi öltözetei és kitüntetései mellett látható egy honvédorvosi egyenruha és felszerelés a Hadtörténeti Intézet és Múzeum gyűjteményéből, orvosi műszerek és gyógyszerek a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum gyűjteményéből, továbbá egyéb egészségügyi felszerelések.

A Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény kiállításának másik nagy témája a tábori lelkészet intézménye. Megismerkedhetünk a protestáns, a görögkeleti, a görögkatolikus és a római katolikus felekezetű tábori lelkészek, a tábori imám és a tábori rabbi pasztorációs tevékenységével. A lelkészek a temetés elvégzése és a halotti anyakönyvek kiállítása mellett imát mondtak a sebesültekért és a haldoklókért a kórházvonatokon, misét celebráltak a katonai kórházak kórtermeiben, lövészárkokban, zord időjárási körülmények között, lelki segélyt és reményt nyújtottak a háború viszontagságai közepette a katonáknak.

A kiállításon olvasható XV. Benedek pápa imája a békéért, láthatóak a veszprémi 31. gyalogezred halotti anyakönyveinek másolatai, lelkészi kitüntetések, a tábori lelkészek öltözetei, felszerelése, a római katolikus tábori kápolna kellékei, egy tábori oltár felszerelése, szertartáskönyvek, katonai imakönyvek, emellett megismerkedhetünk a Veszprémi Főegyházmegye tábori lelkészeivel.

A kiállítás rendezői más múzeumok és magángyűjtők anyagából is válogattak: mások mellett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum és Könyvtár, a Katolikus Tábori Püspökség, a kecskeméti Katona József Múzeum, a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház, az Országos Széchényi Könyvtár, a Természettudományi Múzeum, az esztergomi Prímási Levéltár, a Keresztény Katonák Szövetsége, a Betegápoló Irgalmasrend és a Páli Szent Vince Szeretet Leányai Társasága (Irgalmas Nővérek) magyarországi rendtartománya gyűjteményéből; Katona József, a Szent János Kórház főorvosa, Hogya György helytörténész és Bárány László főorvos magángyűjteményéből; a veszprémi Eötvös Károly Megyei Könyvtár, a Veszprémi Érseki Könyvtár, a Laczkó Dezső Múzeum, a Magyar Nemzeti Levéltár Veszprém Megyei Levéltára és a Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár gyűjteményéből. A ruharekonstrukciókat Czédly Mónika divattervező, a Méretes Szabóság szabómestere, Tóth István és a Szuperzob Kft., Zob Veronika készítette.

A kiállítás kurátora: Udvarhelyi Erzsébet, Lichtneckert András, Nagy Károly és Král Éva.

A kiállítás építészmérnöke Kovács Petra. Kivitelezés: Narmer Építészeti Stúdió. 

A fentiekben a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény által a kiállításról összeállított anyagot közöljük.

Fotó: MTI

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria