Emlékezet – Megjelent a Pannonhalmi Szemle idei első száma

Kultúra – 2021. április 7., szerda | 16:43

A negyedévente megjelenő folyóirat egy-egy tematikus súlypont köré szervezi a teológia és a különböző humán tudományok párbeszédét képviselő írásait. A Pannonhalmi Főapátság 2021-es spirituális és kulturális évadának témája az emlékezet, ehhez kapcsolódik a folyóirat idei, immár huszonkilencedik évfolyamának első száma.

A számot két, az emlékezet fogalmát előtérbe állító írás vezeti be Johann Baptist Metztől, illetve Nacsinák Gergely Andrástól.

„A mások szenvedésére való emlékezés csak törékeny kategória lehet egy olyan korban, amikor az emberek úgy vélik, hogy már csak a felejtés fegyverével, az amnézia páncéljával tudják felvértezni magukat a folyamatosan áradó szenvedéstörténetekkel és rémtettekkel szemben: tegnap Auschwitz, ma Bosznia és Ruanda – és holnap? De még ez a felejtés sincs következmények nélkül. Az »Auschwitz utáni« helyzetben például mindig különösen mélyen érintett és nyugtalanított azok boldogtalansága és kétségbeesése, akik túlélték a katasztrófát. Mennyi szótlan boldogtalanság, hány öngyilkosság!

Az egyház viszont a maga intézményes valóságában elsősorban feltorlódott emlékezés, hosszú távú emlékezet, »elefántmemória«, amelyben sok minden, túlságosan sok minden van felhalmozva, felszabadító és terhet jelentő tartalmak egyaránt. A teológia sem semleges megfigyelői helyzetben van, nem az egyház emlékezetén kívül vagy fölötte helyezkedik el, hanem az egyház emlékezetéből táplálkozik. Csak azért viszonyulhat hozzá kritikai igénnyel, mert

folyamatosan meg kell vizsgálnia, hogy mennyiben válik mások szenvedésének emlékezetévé az egyház által képviselt krisztusi emlékezés.”

(Johann Baptist Metz: Mások szenvedésének emlékezete)

 

Xavier Léon-Dufour eucharisztikus emlékezésről szóló teológiai tanulmányát követően a Metz-szöveg fordítója, Görföl Tibor tér vissza és tekinti át a teológusprofesszor életművét az emlékezet gondolata szempontjából.

„Nem Istent akarjuk emlékezésre bírni, hanem az embert, akinek folytonos küzdelmet kell vívnia hajlamával, hogy elfeledje az alapító tettet. Amikor feleleveníti Jézus emlékezetét, arra is meghívást kap, hogy hozzá hasonuljon, s így engedje, hogy Jézus kifejtse cselekvését, jelenlétét. Világos, hogy ezzel kilépünk az emlékezés olyan szubjektív felfogásából, amely például egy elhunytról való »megemlékezés« jellegét ölti.

Az eucharisztia tehát nem emlékművet állít Istennek, hanem megeleveníti a Jézus-eseményt.

Az a »nap«, ma is, nekem is az a »nap«: nem szűnő hálaadás, a múló időben az örökkévalóságból zsákmányul ejtett darab, valódi sorsomra nyíló ajtó.”

(Xavier Léon-Dufour: Eucharisztikus emlékezés)

A fogalmat a továbbiakban Hidas Zoltán filozófusként, Gyáni Gábor történészként, Szummer Csaba pszichológusként tekinti át. Szűcs Teri írása a demenciához, György Péteré pedig a személyes emlékezéshez kapcsolódik. Az emlékezet jegyében áll a nemrég elhunyt Tandori Dezső leveleinek közreadása címzettjük, Ferencz Győző gondozásában. Jász Attila, Dobai Lili és Vasas Tamás versei után a Művekről rovat elemző szövegei is kapcsolódnak tematikánkhoz. Schein Gábor Géraldine Schwarz Emlékezet nélkül című kötetéről, Földes Györgyi a női írók helyéről az irodalomtörténeti kánonban, Darida Veronika Anselm Kiefer művészetéről ír, míg Buzási Gábor Simon Tamás László Bencés Kiadónál megjelent új zsoltárfordítását értékeli.

A Figyelő rovat rövid recenziói után Gérecz Imre az emlékezet témájához kapcsolódó Regula-meditációja zárja az 1. számot.

*

Kapható a Benedictinus Apátsági Termékek Boltjában (Budapest, V. kerület, Károlyi u. 19.)
Megrendelhető: 9090 Pannonhalma, Vár 1. E-mail: kultur@osb.hu

A fennálló helyzet miatt a nyomtatott változat megjelenésével a 2021/1. szám elektronikus formában is elérhető a Pannonhalmi Szemle weboldalán.

Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria