Erdélyben járt a a Körmendi Kolping Család

Az utazás első állomása Nagyvárad volt, ahol a székesegyházat, a püspöki palotát, a Kanonok sort, valamint a Szent László tér épületeit tekintették meg a zarándokok. Itt csatlakozott a csoporthoz Ferencz Egon leendő papnövendék, aki a zarándoklat idegenvezetésére vállalkozott. A zarándokok a Királyhágó és Kalotaszeg érintésével jutottak el Gyalura, ahol az éjszakát töltötték.

Másnap reggel a kolozsvári Szent Mihály-templomot, a Mátyás király-szoborcsoportot, valamint az egykori uralkodó szülőházát keresték fel a zarándokok. Kora este érkeztek a szálláshely gyanánt szolgáló Zetelakára.

A harmadik napon elsőként Tamási Áronról emlékeztek meg Farkaslakán, majd Korondot, a parajdi sóbányát és a szovátai Medve-tavat látogatták meg.

Csíksomlyót a negyedik napon keresték fel a zarándokok. A kegytemplomban bemutatott szentmise után a vállalkozó kedvűek felkapaszkodhattak a búcsú helyszínéül szolgáló nyeregbe is, ahonnan gyönyörködhettek a környező vidék panorámájában. Csíksomlyót elhagyva Gyimesbükkre, az ezeréves határhoz utaztak: útközben nem csupán a zarándoklatokon megszokott Mária-énekek csendültek fel az autóbuszon, hanem a magyarság együvé tartozását hangsúlyozó kortárs dallamok és prózai művek részletei is.

Az ötödik napon Székelyudvarhelyet és Fehéregyházát látogatta meg a csoport, ahol az 1849. július 31-i csatát, valamint Petőfi Sándor utolsó napjait megörökítő látogatóközpontot keresték fel. Petőfi emlékszobra előtt elhangzott a költő halála előtti estén, Székelykeresztúron is elszavalt híres költeménye, az Egy gondolat bánt engemet. A napi program Segesváron zárult. A hatodik napon a csíkszeredai Makovecz-templomot keresték fel a zarándokok, majd megemlékeztek az 1764-es mádéfalvi veszedelem áldozatairól.

Forrás: Szombathelyi Egyházmegye

Fotó: Bedőcs Gyula

Magyar Kurír