Erdő Péter a krizmaszentelési szentmisén: A pap a szabadító isteni szeretet hírnöke

Hazai – 2021. április 1., csütörtök | 15:26

Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek április 1-jén, nagycsütörtök délelőtt a budapesti Szent István-bazilikában mutatott be krizmaszentelési szentmisét. A liturgiát a járványhelyzetre tekintettel sine populo (hívek részvétele nélkül) tartották meg.

A főpásztor a szentmise elején mondott bevezetőjében így fogalmazott: Olajszentelési misét tartunk különös körülmények között. Tavaly elhalasztottuk a nagycsütörtöki krizmaszentelést, hogy egyházmegyénk papsága nyár végén már teljes számban együtt lehessen. Kitűnt azonban, hogy már augusztus legvégén is a bizonytalanság légköre jellemezte találkozásunkat.

Az idén a járvány újabb hulláma miatt nagycsütörtök délelőttjén emlékezünk papságunk alapítására és kegyelmére. Bár fizikailag nem lehetünk együtt, szeretettel kérlek mindnyájatokat, hogy a mai szertartásba kapcsolódva a távolból újítsátok meg a papszenteléskor tett ígéreteket. Fontos, hogy erre emlékezzünk, mert éppen a nehéz időkben mutatkozik igazán a hűség értéke. Krisztus pedig hűséges ma is Egyházához és hozzánk mindannyiunkhoz személy szerint. Viszonozzuk teljes szívből az Ő szeretetét! Imádkozzunk a Mennyei Atyához, hogy küldjön új hivatásokat egyházmegyénk számára.

Erdő Péter bíboros szentbeszédét teljes terjedelmében közreadjuk.

Kedves Testvéreim a Püspöki és a Papi Rendben!
Krisztusban Kedves Testvérek!

Papságunk értelme az, hogy Krisztus művét, Krisztus küldetését különleges és teljes módon folytassuk az idők végezetéig. A nagy missziós parancsot, amelyet Krisztus búcsúzásakor adott, az egész Egyház kapta. De különleges módon szól ez a küldetés hozzánk, papokhoz. Lényegileg és nem csak fokozatban tér el feladatunk attól, amit az összes hívők kaptak.

Maga Jézus a mai evangéliumban Izajás próféta szavaival foglalja össze küldetését: örömhírt vinni a szegényeknek, szabadulást hirdetni a foglyoknak, látást a vakoknak, megszabadítani az elnyomottakat és meghirdetni az Úr kegyelmének esztendejét. Mindezt Jézus nem e világi forradalom értelmében mondja, erről tanúskodik egész élete. Hanem inkább a lelki szabadulásról, a bűn adósságának elengedéséről beszél.

Mert szörnyű adósságként terheli a világot a nemzedékek bűne. Nem véletlenül beszél az Egyház a bűn struktúráiról is. Az önző érdekek, a megtévesztő, sokszor gyűlöletkeltő kommunikáció szinte csapdába ejti a népeket. Sokszor úgy érezheti az ember, hogy ebből nem tud a maga erejéből szabadulni. Különösen fájdalmasak ezek a jelenségek akkor, amikor az emberiséget közös veszedelmek fenyegetik, közös csapások sújtják.

A magasabb szempontot, az igazság és a szeretet fényét akkor láthatjuk meg, ha Istenhez emeljük a lelkünket.

Ő az, aki szeretetből alkotta az emberiséget, Ő az, aki a megpróbáltatásokon túl, vagy éppen a kudarcok mélyén, meg a szenvedésben és halálban is magához akar ölelni minket.

Ennek a szabadító isteni szeretetnek a hírnökei vagyunk mi, papok. De nemcsak a prófétái, hanem a papjai is, mert küldetést és hatalmat kaptunk arra, hogy Krisztus személyében mondjuk ki az utolsó vacsora szavait, hogy jelenvalóvá tegyük áldozatát, hogy valóságos testét és vérét adjuk a hívők közösségének.

És küldetést kaptunk arra is, hogy az Ő erejében megbocsássuk a bűnöket, ahogyan Ő tette, ha bűnbánóval találkozott, aki kész volt megújítani az életét.

Az idén halasztás után és nehézségek között, de rendületlenül készülünk a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Szeretettel várjuk Budapestre a Szentatyát és mindenkit, aki kész a Krisztussal való találkozásra.

Papságunk alapításának ünnepén szólnom kell azokról a paptestvérekről is, akik az utóbbi évben haltak meg. Többen közülük a járvány áldozatai lettek. Snell György püspök úr, ennek a bazilikának a plébánosa szintén ebben a betegségben hunyt el. Szomorú szívvel vettünk búcsút tőle március 9-én. Kérjük közös Gazdánkat, hogy jutalmazza meg bőségesen püspök atya és paptestvéreink nagylelkű szolgálatát. Mi pedig imádkozzunk egymásért, élőkért és megholtakért. Tartsuk egymással legalább a modern technika eszközeivel a kapcsolatot.

Mert egy közösséget alkotunk, mint hajdan a tanítványok Krisztus körül.

Kérjük Urunkat és Mesterünket, hogy kísérjen és erősítsen minket túláradó szeretetével. Ámen.

Forrás: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye

Fotó: Erdős Dénes

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria