Esterházy Jánosra emlékeztek Bodollón

EBBEN A HÁZBAN ÉLT
PALÓCZY ELEK
(1889. XII. 23. – 1983. II. 9. )
az Egyesült Magyar Párt járási elnöke,
aki itt látta vendégül
ESTERHÁZY JÁNOST
(1901. III. 14. – 1957. III. 8.)
népünk vértanúját 1938-ban
Tisztelet emlékük előtt!

Az emléktábla leleplezése előtt Mihályi Molnár László költő, közösségi író és történész mondott ünnepi köszöntőt. Beszédében kiemelte Esterházy János példamutató szerepét a felvidéki magyarok számára, hogy csak az isteni gondviselésben tevékenyen bízva van értelme és reménye sorsunk jobbra fordulásának. Ebben volt egykor bátor munkatársa a mártírpolitikusnak a Bódva völgyében Palóczy Elek, akit ezért akkor, majd a háború után a kommunista diktatúrában is meghurcoltak, vagyonát elkobozták és bebörtönözték. Szabadulása után csak úgy kaphatta vissza családi házát, hogy az államtól visszavásárolta saját tulajdonát.

Az emléktáblát az egyházközség plébánosa, Gábor Bertalan esperes áldotta meg. Az ünnepi rendezvényen a rokonok és a családtagokon kívül megjelentek a fatimai ima- és engesztelő találkozóra érkezők is.

Esterházy János a két világháború közötti Csehszlovákia legjelentősebb magyar politikusa volt. A második világháború után a szlovák kormány kiadta a Szovjetuniónak, ahol koholt vádak alapján kényszermunkára ítélték, és a szibériai Gulagra küldték. Távollétében 1947-ben – a fasizmussal folytatott együttműködés hamis vádjával – halálra ítélték. 1949-ben a szovjetek kiadták a csehszlovák hatóságoknak. Később elnöki kegyelemben részesült, és életfogytiglant kapott, amelyet egy általános amnesztia során 25 éves börtönbüntetésre módosítottak. 1957. március 8-án a morvaországi Mírov börtönében halt meg. Személyét Szlovákiában máig nem rehabilitálták.
Hamvai – végakaratát teljesítve – 2017 szeptemberében, halálának 60. évfordulóján került szülőföldjére. Alsóbodokon helyezték el az e célra épített Szent Kereszt felmagasztalása kápolnában, amely tavaly nyílt meg az Esterházy János Zarándokközpont részeként.

Forrás és fotó: Gábor Bertalan

Magyar Kurír