Felszentelték az ország első Romzsa Tódor oltalmába ajánlott templomát Mezőkövesden

Május közepén, az akkori járványügyi helyzetben még csak jelképesen adta át a templom kulcsait Atanáz püspök Demkó Balázs egri parókusnak. Július 11-én a Mezőkövesden újra szigorított intézkedések betartása mellett szentelte föl a Miskolci Egyházmegye püspöke az ikonosztázionnal is bővült templomot.

„Sajátos helyzetben említjük föl Üdvözítőnk szavait, de ebben a sajátos helyzetben sem vagyunk magunkra hagyatva” – mondta a főpásztor. Beszédében a koronavírus okozta súlyos állapotból negyven nap alatt felgyógyult Derio Olivero, a lombardiai Pinerolo város püspöke tanúságtételét idézte föl Orosz Atanáz, amely mély megtérésre és egyúttal hitéletünk elmélyítésére biztat bennünket:

Az emberi életben a legfontosabb a hit és az igazán mély emberi kapcsolatok, minden más szertefoszlik.”

A miskolci főpásztor a homíliában szót emelt a középkor egyik legnagyobb bizánci székesegyháza, az isztambuli Hagia Sophia mecsetté alakítása ellen. Sajátos egybeesésnek tulajdonította, hogy éppen ezen a napon szentelnek fel újonnan egy kicsinyke bizánci templomot Mezőkövesden, talán ugyanazokkal az imádságokkal, amelyekkel az I. Justitianus-kori, óriási Szent Bölcsesség-székesegyházat szentelték, és azokkal a fohászokkal, amelyek ott és azóta elhangzottak.

„Ez az egybeesés különösen is figyelmeztető és biztató számunkra, mert az ember, amikor imádkozik, nemcsak saját nevében, hanem mások nevében és másokért is imádkozik. Valahányszor ebben a kis centrális terű, bizánci kupolás templomban imádkozunk, akkor fohászkodunk minden emberért, de különösen is a ránk bízottakért, a helyben lakókért; életükért, békességükért, egészségükért, és imádkozunk a földkerekség népeiért, akik oly nehezen találnak vissza az igaz hithez. Folytatjuk azt az egyházi életet, amelyet a Szentháromság Egy Istentől kaptunk ajándékba, és amelynek középpontjában a mi Urunk Jézus Krisztus, Üdvözítőnk és Megváltónk műve áll. Továbbra is tiszteljük a szenteket, az ő megfestett ikonjaikat is, tiszteljük mindazt, amit Egyházunk két évezred során hagyományosan tisztelt” – mondta Atanáz püspök.

A szertartáson a Mezőkövesden lakókért is könyörgött a főpásztor, hogy legyen Isten hozzájuk irgalmas, kegyelmes, és szabadítsa meg a várost a járványtól és minden olyan megpróbáltatástól, amely az erőiket meghaladná.

A templomszentelés szertartásán Tállai András miniszterhelyettes, Fekete Zoltán polgármester; az építési munkálatokat az alapoktól a kulcsrakész állapotig lebonyolító Jánosik és Társai Kft. képviselői, valamint a Római Katolikus Egyház szolgálattevői is részt vettek.

A templom képállványának elkészítésére Kiss Mátyás mezőkövesdi iparművészt kérték föl; a díszítőelemek faragási munkálatai még folyamatban vannak. Az ikonokat Vajda Mihály diakónus festette, az épületet Viszoki Csaba Tamás tervezte. A templom oltárán többek között Boldog Romzsa Tódor ereklyéjét helyezték el. A mezőkövesdi az első olyan magyarországi templom, amelyet a kárpátaljai vértanú püspök oltalmába ajánlottak, akit épp egy templomszentelés után öltek meg a kommunista diktatúra bérencei.

Mezőkövesd görögkatolikus közössége az egri szervezőlelkészséghez tartozik. A görögkatolikus hívek jelentős része a kisebb csereháti, valamint észak-borsodi településekről költözött a városba és környékére.

Az új görögkatolikus templom Mezőkövesden a Szőlő utcában áll, azon a telken, amelyet csaknem három évvel ezelőtt a Miskolci Egyházmegye ingyenesen kapott meg az önkormányzattól. Az építkezés megvalósulásához jelentős mértékben hozzájárult a magyar kormány pályázati forrása (EGYH-KCP-16-P-0115).

Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye

Magyar Kurír