Felszentelték a hajdúböszörményi parókiát

Hazai – 2018. december 12., szerda | 12:57

Felépült a hajdúböszörményi parókia, melyre közel egy évszázada várt a helyi görögkatolikus egyházközség. Az új épületet december 9-én szentelte fel Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita.

KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!

Hajdúböszörményben az 1800-as évek vége felé Varga László parókus, kerületi esperes a hajdúdoroginál is nagyobb templom építését kezdeményezte. A lelkipásztor úgy érzékelte, hogy a görögkatolikusok törekvései egyre erőteljesebbek egy önálló, magyar görögkatolikus egyházmegye iránt, abban bízott, hátha a „hajdúk fővárosa” lehet a püspökség központja.

A monumentális, kívül román, belül barokk stílusú, kéttornyú (akkoriban csak a máriapócsi székesegyháznak volt két tornya) görögkatolikus templom építése 1892-ben kezdődött. Hat évvel később, 1898. május 8-án szentelték fel. A püspökség székhelye végül nem Hajdúböszörmény lett, de az Istenszülő elszenderedése-templom azóta is ékessége a településnek, bár a második világháborúban jelentős károkat szenvedett. 

Az egyházközség napjainkban 2500 hívőt számlál, akik közül szép számmal jöttek el december 9-én a Kocsis Fülöp érsek-metropolita által vezetett ünnepi Szent Liturgiára. Ezen a napon Jézus nagyanyja, Szent Anna édesanyává válását ünnepli a Görögkatolikus Egyház. A hagyomány szerint Mária édesanyja, Anna férjével, Joachimmal együtt tisztességben, imádságos életben éltek hosszú időn át, ám gyermekük nem született.

A főpásztor prédikációjának elején arra világított rá, hogy bár legyen gyermektelen egy házaspár, mégis áldásban részesülhetnek. „Sokszor lehet azt látni, hogy az utódok nélkül élő házaspárok nyilván szomorúsággal élik meg ezt az állapotot, de mégis, ha Istenre tekintenek, akkor ez a nagy hiány egyszersmind közelebb viszi őket egymáshoz. Az áldás mindig az Istenben való elmélyülés, az Istenben való gazdagodás” – fogalmazott a főpásztor, majd arra hívta fel a figyelmet, hogy sohasem lehet letenni a reményről, az Istenben bízó ember hisz a csodákban. „Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig mindent sikerül »kiimádkoznunk«. Hogyha a világhoz igazítjuk az életünket, akkor szomorú maradhat, mert nem vesszük észre azt a másfajta áldást, amivel meglátogat minket az Isten” – hangsúlyozta Kocsis Fülöp. 

A főpásztor rámutatott, hogy valójában Mária fogantatása és születése már Krisztus megtestesülését készítette elő. A Mindenhatónak nincs szüksége házra, palotára, kastélyra, de emberi létében szüksége van hajlékra, és ez a leány lett az Isten temploma. „Így vagyunk ezzel mi is. Emberi létünknek fontos velejárója az, hogy otthonunk legyen, de itt nem a négy falra gondolok, hanem arra, hogy az otthon mindig egy másik ember. Az, akit szeretek, és aki viszontszeret, akihez tartozom. Az Istenre figyelve fedezhetjük azt fel, hogy hol az én otthonom, mi az én otthonom, még helyesebben fogalmazva: ki az én otthonom?” – fogalmazott Kocsis Fülöp.

Az érsek-metropolita az életüket egyedül élőkről, így magáról is szólt néhány szót. „Sokan gondolhatják rólam, hogy mivel nincs feleségem és gyermekem, magányos vagyok. De, az, aki Istennek szenteli az életét, vagy az, aki befogadja áldását, annak a magány csupán egy szó, hiszen a Gondviselő a legfőbb szerető.” Végezetül elismerését fejezte ki az újonnan megépült parókiáért, melyre legalább száz éve várt az egyházközség. Az 1898-ban felszentelt templom mellé ugyanis épült paplak, de az hamar tönkrement, és le kellett bontani. 

Isten különleges ajándéka, hogy Bodogán László parókus és családja otthont kap – mondta a főpásztor, majd felhívta a figyelmet, hogy a parókia nem csak egy családi ház. A szó eredeti jelentésének értelmében átmeneti lakóhelyet jelent. A parókia mutatja meg igazán, hogy minden lakás, minden ház csak egy átmeneti hely; az Istentől megkapjuk, hogy otthonunk legyen, de továbbmegyünk, mert az igazi otthonunk nem itt, a földön van, hanem a Mennyországban, ahol minden beteljesül. „Eltűnik minden hiány, mert maga az Isten tölti be. Fölismerhetjük itt, a földön is a Mennyország boldogságát, ha rájövünk arra, mennyire szeret minket az Isten. Ez a ház legyen a jele annak, hogy a hajdúböszörményi egy befogadó közösség, amely otthont akar nyújtani, de nemcsak az emberi kötelékeken keresztül, hanem abban is, hogy előkészíti mindenki számára az Istennel való találkozást” – zárta beszédét az érsek.

A szertartás végén a hívek átvonultak a templom melletti parókiához, amit a főpásztor kívül és belül is megáldott. A Káplár Miklós utcában tavasszal kezdődött az építkezés, ami kormányzati támogatásból és a hívek adományaiból valósult meg.

Forrés és fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria