Feltárták az ókori Cézárea, Heródes kikötővárosának kapujánál állt szentélyt

A kutatás során kiderült, az építmény valóban olyan volt, ahogyan azt Josephus Flavius római-zsidó történész leírta A zsidó háború című művében. Flavius elmesélte, hogy a Heródes építtette Cézáreában szentélye volt Augustusnak és Róma istennőnek, de ez az állítás nem állta ki az idők próbáját. Most, Izrael egyik legnagyobb régészeti feltárása során fellelték a kikötőből a városba vezető kapunál e szentély alapjait is.

A szentély helyére az évszázadok során egy bizánci, majd egy keresztes templomot építettek, ezek maradványai alatt találták meg a régészek az első, eredeti építmény nyomait. Josephus Flavius szerint Augustus császár egykori szobra nem volt kevésbé impozáns Zeusz Olümpián emelt másánál, Róma istennő megformálása pedig vetekedett az Argoszban található Héra-szoborral. Az oltár szintje alatt feltártak két hatalmas, a tenger felé nyitott csarnokot, valamint több kisebb boltív alatt egy grandiózus lépcsőt, amely az oltárhoz vezet. Ezek a szerkezetek a szintén Heródes terveztette jeruzsálemi zsidó szentélyhez hasonlítottak.

„Jeruzsálem és Cézárea volt a kor két legjelentősebb városa, és Heródes megalomániájának szelleme belengi Cézáreát” – mondta Doron Ben Ami, aki az Izraeli Régészeti Hatóságnál az Izrael központi részén zajló ásatásokat felügyeli. A több mint százmillió sékelbe (nyolcmilliárd forintba) kerülő feltárások költségeit az Edmond de Rothschild Alapítvány és a Cézárea Fejlesztési Szövetség fizeti.

A régészek találtak egy gyöngyházból készült táblácskát is, amelybe belevésték egy hétágú gyertyatartó, vagyis menóra képét, egy bizánci időszakhoz kapcsolható kos szobrocskát, valamint egy szakállas férfit ábrázoló szobortöredéket, amely Rivka Gerst régész szerint Aszklépioszt, az orvoslás görög-római istenét ábrázolja. Ennek az istennek a szobortöredékeit már több helyen is megtalálták Cézáreában, de a fej először került elő.

Forrás: MTI

Fotó: Wikipédia; Mult-kor.hu

Magyar Kurír