Felelevenítik a kókonyaszentelés hagyományát Kisdorogon

A katolikusok húsvéti ünnepének évszázadok óta egyik kiemelt mozzanata a jellegzetes húsvéti ételek – kalács, sonka, bárány, tojás stb – megszentelése. E húsvéti eledelek jellegzetes régi neve a kókonya. A szót – az ételszentelés szimbolikáját magyarázva – már a Sándor-kódex is említi.

A vallási népszokás szerint kalácsot, sonkát, tojást és gyertyát visznek vasárnap délelőtt a helyi római katolikus templomban tartandó szentelésre – ismertette Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke, aki ezúttal kisdorogi polgárként és néprajzkutatóként kezdeményezte a hagyomány felelevenítését.

Elmondta: e nyolcszáz lelkes, német származásúak és bukovinai székelyek lakta településen húsz-huszonöt helybeli vesz részt az ételszentelésen, több német származású is kapcsolódik a népszokáshoz.

Kisdorogon, ahol a bukovinai Hadifalváról származó székelyek otthonra találtak a második világháború után, az 1970-es években még élő volt a hagyomány és még a 80-as évek elején is vittek néhányan ételt szenteltetni a templomba. A helyi szokás szerint a nagyszombati misén szentelték meg a templom padsorai közé kosarakban a földre helyezett ételeket.

A hívek kitakarták az ételeket, hogy érhesse őket a szentelt víz. A kosarakat nagy gonddal készítették el a székelyek: minden család igyekezett a legszebb kenyérruhába csomagolni a négyfonatú kalácsot, sonkát, tojást. Csíkszeredában még ma is látni, hogy kígyózó sorokban az utcára helyezik ki a kosarakat, a csíkszeredai esperes így áldja meg őket.

A Tolna megyei faluban szokás volt az is, hogy a papnak csomagot készítettek a szentelményekből. A hívek a negyvennapos böjt után húsvét vasárnap ehettek először húst, és a vasárnapi reggelin vehettek a szentelt ételekből is, amelyekből el kellett rakniuk egész évre, mert varázserőt tulajdonítottak nekik: betegség esetén állatok gyógyítására használták és a kútba is dobtak egy-egy darabot azért, hogy romlatlan, tiszta maradjon a vize.

Ausztriában, Bajorországban és Dél-Tirolban ma is eleven az ételszentelés szokása, a Speisensegnung vagy a köznyelvben Fleischweihe néven ismert nagyszombati hagyomány. Az élelmiszereket kosárban, fehér, hímzett terítőbe csomagolva viszik a templomba, amelyekből húsvét vasárnapján reggelire fogyasztanak. A szentelt ételek (kokonya, pászka) összetétele – sonka, tojás, kalács, torma, bor, túró, kolbász – a böjti időszak végét jelzi.

A kókonya valószínűleg olasz vagy vallon jövevényszó, az olasz cuccagna vagy a vallon cocogne szóból alakulhatott ki, amely eredetileg azt a tojást jelentette, amelyet a húsvéti sonka levében főztek meg.

Magyar Kurír