Ferenc pápa grúziai és azerbajdzsáni apostoli útjának programja

Utazása első állomására, a grúz fővárosba, Tbiliszibe négyórás repülőút után, helyi idő szerint délután 3 órakor érkezik meg. A repülőtéri ünnepélyes fogadtatást követően udvariassági látogatást tesz Giorgi Margvelasvili államfőnél az elnöki palotában. Köszönti a helyi közélet, a civil társadalom képviselőit, a diplomáciai testület tagjait, majd a patriarkátus palotájában találkozik II. Ilia katholikosszal, Grúzia ortodox pátriárkájával Végül az asszír káld közösséggel a Barszabbasz Szent Simon (más néven Perzsiai Szent Simeon) káld katolikus templomban találkozik.

Október 1-jén, szombaton Ferenc pápa szentmisét mutat be Tbiliszi 27 ezer fő befogadására alkalmas stadionjában, amely Miheil Meszhi grúz labdarúgóról kapta a nevét. Ezután a Mennybe felvett Szűz Mária-templomban találkozik a papsággal, a szerzetesekkel és szerzetesnőkkel, a szeminaristákkal. A kamilliánus egészségügyi központ előtt köszönti az egyházi karitatív szervezetek munkatársait és a betegeket, összesen mintegy 700 személyt. Utolsó programjaként felkeresi a patriarkális székesegyházat a Tbiliszitől mintegy 25 kilométerre fekvő Mcheta városban, amely Grúzia egyik legrégibb települése, a Kr. e. 5. században alapították. 800 éven át ez az ősi város volt a grúz birodalom fővárosa. 317-ben a grúzok itt tértek át a keresztény vallásra. A mai napig a grúz kereszténység szíve, Grúzia ortodox kereszténységének spirituális központja. A történelmi, művészeti és régészeti kincsekben gazdag múzeumváros több épülete 1994-től szerepel az UNESCO világörökségi listáján. A Szvetichoveli patriarkális székesegyház a Grúz Ortodox Egyház központja és az ország második legnagyobb egyházi épülete. A hagyomány szerint itt helyezték el Jézus Krisztus köntösét.

Október 2-án, vasárnap reggel Ferenc pápa 8.10 perckor indul repülőgépen Bakuba, Azerbajdzsán fővárosába, ahová helyi idő szerint 9.30-kor érkezik meg. A hivatalos fogadtatás után szentmisét mutat be a szalézi központ Szeplőtelen Szűz Mária-templomában. A szalézi közösséggel és a pápai kíséret tagjaival ebédel, majd az elnöki palota előtti téren (Gençlik) kerül sor a fogadási ceremóniára. A pápa udvariassági látogatást tesz Ilham Alijev köztársasági elnöknél az elnöki palotában, majd a politikai élet képviselőivel találkozik a Hejdar Alijev központban. Ezt követi magántalálkozója a kaukázusi muszlimok sejkjével a Hejdar Alijev-mecsetben. A program utolsó pontjaként Baku ortodox püspökét, majd a bakui zsidó közösség elnökét köszönti. A repülőtéri hivatalos búcsúztatás után Ferenc pápa 19.15-kor indul vissza Rómába. A tervek szerint este 10 órakor érkezik meg a Ciampino repülőtérre.

* * *

Béke, kiengesztelődés, ökumenizmus – ezek a témák foglalják keretbe Ferenc pápa grúziai és azerbajdzsáni apostoli látogatását, amely egyben lezárja júniusban, Örményországban kezdődött kaukázusi zarándoklatát – mondta Greg Burke, a szentszéki sajtóközpont igazgatója hétfőn tartott tájékoztatóján. A vatikáni szóvivő emlékeztetett rá, hogy II. János Pál 2002-ben járt ezekben az országokban, és látogatása elsősorban politikai természetű volt. Grúzia volt a tizenharmadik posztkommunista ország, amelyet a lengyel pápa a berlini fal leomlása utáni évtizedekben felkeresett. Erről tanúskodott az a közös nyilatkozat is, amelyet II. Ilia katholikosz pátriárkával írt alá, és amelyben olyan kérdéseket érintettek, mint az Abháziában, a Hegyi-Karabah térségében, valamint a Kaukázus északi részén kialakult súlyos helyzetek. A nyilatkozat megállapította, hogy ezek fenyegetik a világbékét, és határozott cselekvést igényelnek a nemzetközi közösség részéről.

Ma továbbra is fenyegető veszélyt jelent különösen Hegyi-Karabah kérdése, amely 1988 óta képezi vita tárgyát Örményország és Azerbajdzsán között. Az autonóm régió ekkor vált ki az Azerbajdzsáni Szovjet Szocialista Köztársaságból, és a Szovjetunió 1991-ben bekövetkezett széthullását követően kihirdette függetlenségét. Ma úgy tűnik, hogy lényegre törő tárgyalások folynak a két nemzet között, amelyek célja a térség status quójának megváltoztatása.

Ez a kérdés azonban Ferenc pápa tizenhatodik nemzetközi útjának hátterében marad. A Szentatya fő kívánsága, hogy a kiengesztelődés üzenetét vigye el a térségbe anélkül, hogy beavatkozna geopolitikai vitákba. Az út fontos eseménye lesz az ökumenikus imádság a békéért, amelyet Ferenc pápa utazása első napján mond el a Szent Simon káld katolikus templomban, Tbilisziben. Ezen a szertartáson részt vesz tizenhárom káld püspök, akik Erbílből érkeznek, ahol jelenleg a káld szinódus folyik.

A látogatás másik kiemelkedő mozzanata az október elsején a Meszhi stadionban bemutatandó szentmise, mivel most első alkalommal vesz részt ortodox küldöttség a pápai szertartáson. Nem lesz azonban jelen II. Ilia pátriárka, aki a Szentatyát Tbiliszi repülőterén fogadja.

Az asszír káld közösséggel való „spirituális találkozón”, amelyen mintegy háromszázan vesznek részt, arámi nyelven hangzanak el az énekek és imák, a Szentatya Szíria és Irak békéjéért fohászkodik majd. Csakúgy, mint II. János Pál látogatásakor, most sem lesz jelen a katholikosz az imatalálkozón.

Greg Burke, a vatikáni sajtóközpont igazgatója emlékeztetett arra, hogy Grúziában a katolikusok az ötmilliós lakosság mindössze két és fél százalékát teszik ki. Ferenc pápa a stadionban bemutatott szentmisét követően a Mennybe felvett Szűz Mária-templomban kötetlen beszédet intéz a papokhoz, szerzetesekhez, szerzetesnőkhöz. Tanúságtételek hangzanak el egy katolikus pap, egy fiatal, egy szeminarista és egy családanya részéről.

A következő állomás Baku, Azerbajdzsán fővárosa. A 9 millió lakosú országban a katolikus közösség néhány száz főből áll. A pápa a szalézi központban találkozik a hívekkel, mivel az ország apostoli prefektúráját a szalézi szerzetesek vezetik, élükön Giuseppe Pasotto püspökkel, a kaukázusi latin szertartású hívek apostoli adminisztrátorával. Munkájukat segítik Teréz anya nővérei is. Ferenc pápa a szaléziakkal és kíséretével ebédel, közöttük Parolin bíboros államtitkárral, Koch és Sandri bíborosokkal, Becciu érsekkel, helyettes államtitkárral, valamint a vatikáni személyzet képviseletében a Szent Márta-ház egy alkalmazottjával. A pápa Bakuban felkeresi a hősök emlékművét is, amely a függetlenségi harcokban elesetteknek állít emléket.

A 2014-ben épült Hejdar Alijev központban, amelyet a nemrég elhunyt iraki származású világhírű építészmérnök, Zaha Hadid tervezett, a pápa találkozik a politikai élet képviselőivel, és aláírja a vendégkönyvet. Innen mintegy nyolc kilométerre található az ugyancsak a jelenlegi köztársasági elnök apjáról elnevezett Hejdar Alijev-mecset, ahol a Szentatya a kaukázusi muszlim közösséget vezető sejkkel és egyéb vallási közösségek képviselőivel találkozik. Hazafelé tartva Ferenc pápa szokásához híven interjút ad a kíséretében lévő mintegy hetven újságírónak a repülőn – tájékoztatta a média munkatársait Greg Burke vatikáni szóvivő.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír