Ferenc pápa: A Lélek szelídsége, és nem a törvény viszi előre az egyházat

Fülöp apostol evangelizálja az etiópiai királynő magas rangú udvari tisztjét. Ferenc pápa az Apostolok cselekedeteinek ebből a részletéből (ApCsel 8,26–40), a napi első olvasmányból kiindulva a Szentlélek iránti szelídségre hívott. Ennek a találkozásnak a főszereplője nem Fülöp apostol vagy az etióp főember, hanem a Lélek. Ő mozgatja a történéseket. A Lélek segítségével születik és növekszik az egyház.

Az elmúlt napokban az egyház elénk tárta a Lélekkel szembeni ellenállás drámáját: a bezárt, kemény, oktalan szíveket, amelyek ellenállnak a Léleknek – emlékeztetett a Szentatya. – Láttuk a történéseket: ahogy Péter és János meggyógyította a nyomorékot; hallottuk István szavait, és láttuk azokat a nagy tetteket, amelyeket véghez vitt. Voltak, akik bezárkóztak a Lélek e jelei előtt, és ellenálltak neki. A törvényhez, vagyis a törvény betűjéhez való úgymond hűséggel próbálták igazolni ezt az ellenállást.

A napi olvasmányban az egyház egy ezzel ellenkező példát mutat fel: nem a Lélekkel szembeni ellenállást, hanem a Lélek iránti szelídséget, ami keresztény magatartás. A Lélek iránti szelídség teszi lehetővé, hogy a Lélek cselekedjen és előrehaladjon az egyház építése érdekében. Itt Fülöpöt, az apostolok egyikét nagyon elfoglaltnak látjuk, olyan, mint minden püspök, és arra a napra is nyilván megvolt már a munkaterve. A Lélek azonban arra ösztönözte, hogy tegye félre teendőit, és menjen oda az etióphoz, és Fülöp engedelmeskedett – hangsúlyozta Ferenc pápa, majd a Fülöp apostol és az etióp közötti találkozóról szólt, amely során az apostol elmagyarázta neki az evangéliumot és annak az üdvösségre vonatkozó üzenetét. A Lélek működött az etióp lelkében, felkínálta neki a hit ajándékát, és ez az ember megérzett valami újat a szívében. Végül pedig megkeresztelését kérte, szelíd volt a Szentlélek iránt.

Két férfi, egy evangelizáló és egy másik, aki semmit nem tudott Jézusról, de a Lélek elvetette szívében az egészséges kíváncsiságot, és nem a pletykálkodás kíváncsiságát. Az etióp udvari tiszt végül folytatta útját örömmel, ami a Lélek öröme és a Lélek iránti szelídség. Hallottuk az elmúlt napokban, hova vezet a Lélekkel szembeni ellenállás – folytatta a pápa. – Ma pedig előttünk áll két ember példája, akik szelídek voltak a Lélek hangja iránt. Ennek a jele az öröm. A Lélek iránti szelídség az öröm forrása. „De én ezt és ezt szeretném tenni” – mondhatnánk. „Érzem ugyanakkor, hogy az Úr viszont mást kér tőlem. Az örömet pedig ott találom meg, ahol a Lélek hívása van.”

A pápa így folytatta: Sámuel első könyvében találunk egy szép imát, amellyel kérhetjük ezt a szelídséget. Ez annak a papnak az imája, aki ezt javasolja a fiatal Sámuelnek, aki éjszaka egy hangot hallott, amely hívta őt: „Beszélj, Uram, a te szolgád hallgat téged”. Ez egy szép ima, amit mi is mindig elmondhatunk: „Beszélj, Uram, a te szolgád hallgat téged”. Ez az ima, amivel kérhetjük a Szentlélek iránti szelídséget. Ezzel a szelídséggel vihetjük előre az egyházat és lehetünk a Lélek eszközei, hogy az egyház haladjon előre. „Beszélj, Uram, a te szolgád hallgat téged”. Így imádkozzunk sokszor: amikor kétségeink vannak, amikor nem tudjuk, mit tegyünk, vagy amikor egyszerűen csak imádkozni akarunk. Ezzel az imával kérjük a kegyelmet a Szentlélek iránti szelídséghez – zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír