Ferenc pápa: Nem könnyű az irgalom és igazságosság útja, de boldoggá tesz

Ferenc pápa szentbeszédében óva intett a képmutatástól és attól a kísértéstől, hogy a hitünket álokosodásig sorvasszuk. „Szabad a férfinek elbocsátania a feleségét?” – hangzik el a kérdés az evangéliumban (Mk 10,1-12). Jézust a törvénytudók kérdezik, akik árgus szemekkel követik a názáreti Tanítót útja során és időről-időre hozzá fordulnak.

A törvénytudók azért fordulnak újból és újból Jézushoz, mert „próbára akarják tenni” és ki akarják forgatni a szavait. Jézus azonban nem válaszol a rosszul feltett kérdésre – húzta alá Jézus magatartását Ferenc pápa. Nem lép be a szőrszálhasogató álokoskodás kelepcéjébe, hiszen a farizeusok a hitre csak a „szabad vagy nem szabad”-logika alapján kérdeztek, egyre inkább a részletekben elveszve: „Hol szabad és hol nem, meddig szabad és meddig nem…?”. Jézus nem lép be ebbe a szőrszálhasogató okoskodásba, ellenben visszakérdez, ahogy Márk evangélista írja: „Ő azonban kérdéssel válaszolt: Mit parancsolt nektek Mózes?”. Vagyis: mi áll a törvényetekben? A kérdezők pedig szépen elmagyarázzák, hogy Mózes engedélyt adott a feleség elbocsátására és így valójában ők maguk estek bele saját csapdájukba. Jézus ugyanis „keményszívűeknek” nevezi őket: „A ti szívetek keménysége miatt írta nektek ezt a parancsot”. Jézus kimondja az igazságot, álokoskodás nélkül, engedmények nélkül, magát az igazságot nevezi meg – hangsúlyozta a pápa. – Ugyanezt teszi, amikor a házasságtörésről kérdezik immár otthon a tanítványai: „Aki elbocsátja feleségét, és mást vesz el, házasságtörést követ el ellene. Ha pedig a feleség hagyja el férjét, és máshoz megy, házasságtörést követ el.”

Ám, ha ez az igazság és a házasságtörés súlyos dolog, akkor hogyan magyarázzuk azt – kérdezett tovább a pápa –, hogy Jézus sokszor szóba áll házasságtörő asszonnyal, pogány nővel? Ivott annak a poharából, aki maga tisztátalan volt, ám végül azt mondta: „Én nem ítéllek el. Menj, és ne vétkezzél többé!” Hogyan lehetséges mindez? – tette fel a kérdést újból Ferenc pápa.

Jézus útja – és ezt tisztán látjuk – a szőrszálhasogató álokoskodástól az igazságon át az irgalmasságig vezet. Ő figyelmen kívül hagyja az álokoskodást. Azokat, akik próbára akarják őt tenni, és akik a „szabad-e”-logikával gondolkodnak, az evangélium más helyén képmutatóknak nevezi. Ők a negyedik parancsolat kapcsán megtagadták a szülőknek kijáró köteles segítséget, azzal mentve fel magukat, hogy az egyháznak adományoznak egy csinos összeget. Képmutatók! A kazuisztikus gondolkodásmód álszent – szögezte le eréllyel Ferenc pápa. – „Szabad vagy nem szabad?” – kérdezik és okoskodásuk aztán egyre agyafúrtabb lesz, sőt ördögivé válik, amikor azt kérdezik: „Meddig mehetek el?” Ez a szőrszálhasogató álokoskodás kelepcéje.
A keresztény ember nem enged az álokoskodás logikájának, hanem az igazsággal ad választ, amivel együtt jár – Jézus példája nyomán – az irgalmasság, mert ő maga az Atya irgalmasságának a megtestesülése. Ő nem tagadhatja meg magát, mert ő maga az Atya igazsága és ő maga az Atya irgalmassága! Ezt az utat tanítja nekünk Jézus, amit nehéz megvalósítani az élet kísértései között – állapította meg a szentatya.

Amikor a kísértés szíven találja az embert, akkor nem könnyű eljutni az okoskodás logikájából az igazságosságra és az irgalomra. Ehhez Isten kegyelme kell. Ilyenkor mindig ezt kell kérni: „Uram, tudom, hogy igaz vagy, de irgalommal vagy igaz. Ami nem igaz, az okoskodással fedi magát, míg az igazság az irgalmasságba öltözködik. Épp úgy, ahogyan te magad, Istenem! Igaz vagy az irgalmasságodban!”

Az álokoskodó tovább kérdezhet: de mi a fontosabb az Istenben, az igazságosság vagy irgalmasság? Már maga ez a gondolat is hibás, rossz. Nem két dologról van szó! – állította határozottan a pápa. – Ez egy: Istenben az igazságosság irgalmasság és az irgalmasság igazságosság. Adja az Úr, hogy megértsük ezt az utat, ami ugyan nem könnyű, de boldoggá tesz minket és oly sok embert! – zárta péntek reggeli homíliáját Ferenc pápa.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: News.va

Magyar Kurír