Ferenc pápa ellátogatott Világosító Szent Gergely rabságának helyszínére

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

II. Garegin katholikosz, minden örmény pátriárkája vezette a szertartást, mely a jeruzsálemi ősegyház liturgiáját tekinti a forrásának. Az isteni liturgiát a Világosító Szent Gergely tiszteletére emelt anyaszékesegyház keleti falánál tartották, ahol egyébként a legfőbb ünnepeket tartják az év során.

Vasárnap kora délután Ferenc pápa a Kor Virap-i monostorba, az örménység legszentebb nemzeti kegyhelyére látogat el, amely nevét a mély veremről kapta, melybe Világosító Szent Gergelyt vetette az uralkodó, és amelyben tizennégy évet kellett töltenie.

Világosító Szent Gergely (257-331) Örményország apostola és első püspöke. A királyi családból származó Gergelynek fiatalon el kellett menekülni hazájából és a Római Birodalom területén, Cezáreában (Kaiszarea) tanult. Itt ismerkedett meg a kereszténységgel, itt szentelték diakónussá, később pedig az örmények püspökévé is. Visszatérve Örményországba, hozzákezdett a keresztény hit terjesztéséhez. Azonban mint a lázadó Anak herceg fia, nem kívánatos személy volt az örmény királyi udvarban, ahol Tiridatész király ráadásul keresztényellenes volt, ehhez hozzájárult még a keresztényüldöző Diocletianus császárral fenntartott jó kapcsolata is.

Az örmény király kiadta a császárnak a római birodalomból elmenekült keresztényeket, vagy éppen maga végeztette ki őket. Így aztán Szent Gergelyt is elfogták, a király színe elé vezették, ahol hittagadásra akarták kényszeríteni, de sikertelenül, mert Gergely nem tagadta meg a hitét. Ezért a király parancsára ezután egy mély verembe (örményül Kor Virap, innen a kolostor neve) vetették és súlyos kínzásokat szenvedett el. Tizennégy évet töltött a hat és fél méter mély kút fenekén, míg végül az időközben súlyosan megbetegedett Tiridatész király kérte a segítségét. Szent Gergely meggyógyította a királyt, aki aztán megtért, megkeresztelkedett, és a népét is keresztény hitre segítette a „Megvilágosító” segítségével. Szent Gergely térítéseit befejezve elvonult a pusztába, ott Isten előtt kedves életet élt, és 331-ben halt meg.

A börtön-kút fölé az V. században monostort emeltek, amely az örménység legszentebb helye. Az idős és beteg II. János Pál pápa 2001. szeptember 27-én, örményországi apostoli útja során felkereste Kor Virap monostorát.

A Kor Virap-i kegyhelyen Ferenc pápa és II. Garegin katholikosz először a monostor elöljárójával találkozott, majd gyertyát gyújtottak abban a szobában, amely Szent Gergely raboskodásának helyén található, és imádkoztak az amellett álló kápolnában. Ezután az Ararátra néző teraszról galambokat engedtek szabadon, az Ararát irányába, amely jelenleg Törökország területén fekszik.

A Szentatya Kor Viraptól a jereváni repülőtérre ment, ahonnan hazaindult Rómába a háromnapos örményországi apostoli út után.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió; La Stampa

Magyar Kurír