Ferenc pápa találkozott a nizzai merénylet áldozatainak hozzátartozóival

A francia küldöttséget Nizza városának polgármestere, Christian Estrosi és a város püspöke, Andrè Marceau kísérte el a Vatikánba, és jelen voltak a város zsidó és muzulmán közösségeinek képviselői is.

Ferenc pápa beszéde kezdetén elnézést kért a vendégeitől, hogy nem francia nyelven szól hozzájuk. „Én sajnos nem beszélem a franciát” – mondta, de beszédét gondolategységenként franciául is felolvasták.

Kedves testvéreim, mély megindultsággal találkozom veletek, akik testben és lélekben szenvedtek a vak erőszak miatt, amely benneteket vagy szeretteiteket sújtotta. Szeretnék osztozni a fájdalmatokban, mely különösen erős, amikor a gyerekekre gondolok, sőt a családokra, melyek élete ilyen hirtelen és ilyen drámai módon szétszakadt. Mindegyikőtöket külön-külön is biztosítom az együttérzésemről, a közelségemről és az imádságomról – hangsúlyozta a pápa.

Kedves családok, a mennyei Atyához, mindenki Atyjához fohászkodom, hogy fogadja magához a kedves elhunytakat, hogy mihamarabb megleljék az örök élet békéjét és örömét – folytatta a Szentatya. – Nekünk, keresztényeknek a reménységünk alapja a meghalt és feltámadt Jézus Krisztus. Erről Pál apostol biztosít bennünket: „Ha Krisztussal meghaltunk, hisszük, hogy vele együtt fogunk élni is. Tudjuk, hogy Krisztus feltámadt a halálból, többé nem hal meg, a halál nem lesz többé úrrá rajta” (Róm 6,8–9).

Az örök életbe vetett bizonyosság, mely éppúgy a más vallások híveinek is sajátja, szolgáljon megvigasztalódásotokra az életben és legyen erős motívuma az állhatatosságnak, hogy bátran folytassátok az utatokat itt a földön. Imádkozom az irgalmasság Istenéhez minden sebesültért, főként azokért, akik testben és lélekben maradandó sérüléseket szenvedtek. Nem feledkezem meg azokról sem, akik éppen emiatt nem tudtak eljönni, vagy még kórházi ápolásra szorulnak. Az egyház közel marad hozzátok és elkísér benneteket végtelen együttérzéssel. Életeteknek ebben a nehéz pillanatában az egyház mellettetek állva kéri az Urat, hogy jöjjön segítségetekre és szíveteket töltse el a béke és a testvériség érzéseivel – fohászkodott a pápa.

A nizzai dráma mindenfelé a szolidaritás és az együttérzés gesztusait váltotta ki. Megköszönöm mindenkinek, akik közvetlenül segítséget nyújtottak az áldozatoknak, akik egészen mostanáig és még továbbra is a családok mellett állnak, támogatva őket: a katolikus közösség André Marceau püspök vezetésével, a segélynyújtás szervezetei, a társulatok, különösen az Alpesi Tengerészeti Testvérület, melyben különböző felekezetek képviselői együtt dolgoznak. Ez a remény nagyon szép jele. Örömmel látom, hogy köztetek mennyire elevenek a vallásközi kapcsolatok, ami biztosan enyhíti a drámai események sebeit – fogalmazott Ferenc pápa.

Az egymás közötti őszinte párbeszéd és a testvéri kapcsolat, főként azok között, akik az egy és irgalmas Istenben hisznek, olyan sürgető elsőbbség, amire a vallási és politikai vezetőknek egyaránt törekednie kell. Az egységre törekvés mindenkinek a hivatása, ezt kell megvalósítani saját környezetünkben – hangsúlyozta a Szentatya. – Mikor manapság az önmagunkba zárkózás kísért, vagy pedig az, hogy a gyűlöletre gyűlölettel és az erőszakra erőszakkal válaszoljunk, szükség van a szív hiteles megtérésére. Ez az az üzenet, mellyel Jézus evangéliuma mindenki felé fordul. Az ördög támadásaira csak Isten műveivel lehet válaszolni, amely a megbocsátás, a felebarát tisztelete, még akkor is, ha ő más mint én vagyok.

Kedves testvéreim, ismételten biztosítlak benneteket Péter utódjának gyengéd szeretetéről és imáiról. Imádkozom az országotokért és a felelőseiért, hogy fáradságot nem kímélve építsenek egy igaz, békés és testvéri társadalmat. Mint a közelségem jelét kérem számotokra Szűz Mária segítségét és a mennyei áldások bőségét – zárta Ferenc pápa a nizzai merénylet áldozatainak hozzátartozóihoz intézett beszédét.

Forrás és fotó: Vatikáni Rádió

Magyar Kurír