Ferenc pápa üzenetet küldött a Rimini Meetingre

Kitekintő – 2019. augusztus 19., hétfő | 18:57

Negyvenedik alkalommal rendezik meg az olasz tengerparti városban a Rimini Meetinget. Idén is a helyszínről tudósít Varga János atya, a bécsi Pázmáneum rektora.

Augusztus 18-án, vasárnap délelőtt nyitotta meg kapuit, immár negyvenedszer, a „népek közötti barátságért” megrendezett nemzetközi találkozó, a Rimini Meeting. A mottó idén egy idézet, mely Karol Wojtyła Veronikáról szóló verséből származik: „Nacque il tuo nome da ciò che fissavi”, vagyis: „Neved azzal a pillantással született”. Személyünk azáltal alakul, amit, illetve akit nézünk.

A nyitó szentmise előtt elhangzott a Ferenc pápa üdvözletét és áldását közvetítő üzenet, amelyet Pietro Parolin bíboros államtitkár küldött Rimini püspökének és a Meeting résztvevőinek.

*

Hogyan tudja az ember újra megtalálni önmagát és a reményt? – teszi fel a kérdést a pápa. – Nem lehetséges csak érvelés vagy egy stratégia által. Az élet titka, ami kiemel bennünket a névtelenségből: tekintetünket Jézusra emelni és közvetlen, családias kapcsolatban lenni Vele. Jézust nézni – ez megtisztítja a látást és előkészít minket, hogy mindent új szemmel lássunk. Jézus, aki életét adta értünk, személyes szeretettel tekint mindenkire, figyelembe véve emberi méltóságunkat, hogy megerősítse egyedi és megismételhetetlen arcunkat. Egy korban, amelyben emberekre statisztikák részeiként, számokként tekintenek, különösen fontos újra meghirdetni ezt a keresztény tanítást.

Üzenetében a Szentatya idézi Manzoni Jegyesek című regényét, amelyben a mű egyik kulcsszereplője, a „Névtelen a bíbornok ölelő karjai közül kibontakozva (…) felkiált: Isten valóban nagy! Isten valóban jó! Most már ismerem magamat...” Valamint felidézi a pápa az evangéliumi jeleneteket Veronikáról, illetve utal Zakeus és Máté meghívására is. „Micsoda ereje volt a szeretetnek Jézus tekintetében, amellyel meghívta Mátét! Jézus megáll, sietség nélkül, békével és irgalommal néz Mátéra, úgy, ahogy még senki sem nézett rá. És ez a tekintet megnyitja szívét, szabaddá teszi, meggyógyítja, reményt, új életet ad neki. Ez az, ami a keresztényt egy semmi máshoz nem fogható jelenlétté teszi, amelyre szomjasak korunk emberei. Akkor leszünk »eredetiek«, ha arcunk a feltámadt Krisztus arcát tükrözi vissza.”

A mi örömünk forrása az, hogy nevünk fel van írva a mennyben, és ezt senki és semmi nem veheti el tőlünk. Nevünk fel van írva a mennyben, nem érdemeink, hanem az ajándék miatt, amit kaptunk a keresztségben. Ez egy adomány, és arra vagyunk meghíva, hogy megosszuk azt kivétel nélkül mindenkivel. Ezt jelenti az, hogy missziós tanítványok vagyunk – folytatódik a pápai üzenet.

Ferenc pápa reményének ad hangot, mert a találkozó mindig vendégszerető hely, ahol a résztvevőknek van kire emelniük tekintetüket, megtapasztalva a saját, mással fel nem cserélhető identitásukat. „Ez a legjobb módja annak, hogy megünnepeljük ezt az évfordulót, nosztalgia és félelmek nélkül, mindig Krisztus jelenlétében élve, testének, amely az Egyház, tudatos tagjaiként. Az elmúlt négy évtized buzgó elkötelezettségének és kreatív apostoli munkájának hálás emléke új energiákat ébreszthet a hitbeli tanúságtétel számára, amely nyitott a kor szükségleteinek hatalmas távlatai felé” – zárul a Szentatya üzenete.

*

A nyitó szentmise főcelebránsa Francesco Lambiasi, Rimini püspöke volt. Szentbeszédében a napi evangélium kapcsán rámutatott: Jézus szavai keménynek, durvának, szinte kegyetlennek tűnnek (vö. Lk 12,49–51). A fogalmak a húsvéthoz kapcsolódnak, Jézus keresztségről és tűzről beszél. Ég a vágytól, hogy megmerüljön a rossznak, a fájdalomnak, a halálnak a tengerében, hogy kifejezze az Atyának a bűnös emberiség iránti szeretetét. A tűz Isten szeretetére utal, ami a keresztben mutatkozik meg mint a szeretet égő csipkebokra, amely soha többé nem alszik ki. A két fogalom továbbá a pünkösd eseményére irányítja figyelmünket, ahogy a Keresztelő megjövendölte, hogy Ő, a Messiás, Krisztus Szentlélekkel és tűzzel fog keresztelni.

Egy olyan mondatban foglalhatjuk mindezt össze, ami nem szerepel egyik evangéliumban sem, de feltehetőleg hitelesen jézusi: „Aki közel van hozzám, közel van a tűzhöz.” Kemény beszéd – mondhatnánk… De Jézus nem csodálkozást, hanem megtérést és határozott döntést vár tőlünk, ahogy a tanítványoktól is. A hűség mércéje a radikalitás. Nem lehetünk érdekből vagy csupán kötelességből keresztények, kizárólag szeretetből – zárta homíliáját Rimini püspöke.

*

Sergio Mattarella olasz köztársasági elnök szintén üzenetet küldött a találkozóra. Ebben hangsúlyozza: a Meeting a találkozás, a tapasztalatcsere és a kulturális növekedés különleges alkalma; reflexió emberségünkre, a másikkal való szükségszerű kapcsolatra, a közösséggé alakulásra, a személyes hit és a történelem közötti szakadatlan párbeszédre. „Bátran kell szembesülni az újjal, bénító nosztalgia nélkül, megőrizve a kritikus, de másokra nyitott lelkületet” – biztat az elnök.

Maria Elisabetta Alberti Casellati, az olasz szenátus tavaly megválasztott első női elnöke a Meeting nyitó előadásán Személy és társadalmi barátság címmel a család megtartó erejéről szólva többek között arról beszélt, hogy nevünket szüleink adják nekünk, és mindez jól kifejezi, hogy abból alakulunk, amit elődeinktől, kapcsolatainkból kapunk; egy társadalom, amely nem ad gyermekeknek életet, örök jelenben él, nem nyitott a jövőre.

A Meetingről szólva kiemelte, a kerek évforduló ünneplése jövőbe tekintés, a kreatív vitalitás történetének biztos talaján állva. Ez egy közösség történetének a műve és nem egy szervezési stratégia eredménye. Az olasz szenátus első női elnöke szerint itt a párbeszéd nem munkamódszer, hanem a maga természetes módján valósul meg. Ezért a Meeting alkalmas hely arra, hogy hidakat építsen különböző teológiai felfogások és kultúrák között.

Az ortodox zsidó vallású Joseph H. H. Weiler professzor bibliaórájának címe ez volt: 40, Isten kedvenc száma. A professzor arra a kérdésre kereste a választ, miért éppen a negyvenes szám a legfontosabb szent szám. Rámutatott, hogy az érett felnőttkorra való eljutás ideje a negyven év. Egyébként ez a szám összeköti az Ó- és az Újszövetséget is.

A nyitónap további témái a következők voltak: Mesterséges intelligenciák – az emberi tényező; A bizalom, mint közjó; Optikai csalódás – csalás vagy lehetőség az agyunk számára; A képzés is nevelés; Egy tekintet, amely megfogta az emberit.

Este színházi bemutató volt, Pär Lagerkvist Barabás című regényének a mai korba helyezett átirata Midnight Barabba címmel. A rendező Ottelo Cenci szerint fontos arra a bibliai értelemben véve mellékszereplőre tekinteni, akinek élete sok mai szerző érdeklődését felkeltette. Barabás a Jézussal való váratlan találkozás után rádöbbenhetett, hogy nem élhet úgy tovább, ahogyan korábban élt. Talán ebben a szabadság utáni vágyban és annak megsejtésében, hogy van Valaki, aki szeret, mutatkozik meg az a segítség, amelyet Barabás alakja adhat a mai embernek, alapvető problémájára, hogy megértse a saját identitását.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria