Folytatódtak az Asztrik-évi zarándoklatok a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegyében

Hazai – 2017. február 14., kedd | 15:14

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek az Asztrik-évben minden vasárnap meghív egy-egy esperesi kerületet a kalocsai székesegyházba szentmisére, az egyházmegye első érsekéről szóló film megtekintésére, és a közös ebédet követően ő maga mutatja be az Astriceum Érseki Múzeumot a vendégeknek.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Február 5-én a keceli esperesi kerület, február 12-én pedig a hajósi kerület képviselői  voltak a főpásztor vendégei.

Február 5-én a keresztény ember identitásáról beszélt homíliájában Bábel Balázs. Jézus azt mondja, és ezzel egyszerre jellemez és feladatot jelöl ki, hogy „ti vagytok a föld sója, ti vagytok a világ világossága” – mutatott rá a főpásztor, aki arról is beszélt, milyen jó lenne, ha a keresztényekre illene az a leírás, ami az ősegyház idején a Diognétosznak írt levélben áll: „ami a testben a lélek, az a keresztény a világban”. Az evangéliumban az Úr Jézus arra is int, hogy mint só ne veszítsük el az ízünket. Akkor, amikor a kereszténység túlságosan hasonulni akar a világhoz, mindig fönnáll ez a veszély – figyelmeztetett az érsek. – Őriznünk kell azokat, akiket ránk bíztak, és ez is a sónak a feladata, a hitnek, az értékeknek az őrzése – tette hozzá.

Jézus másik beszédes hasonlata: „ti vagytok a világ világossága”. A hegyre épült város el nem rejthető, és ez a világosság az Istentől ered – folytatta homíliáját Bábel Balázs. A húsvéti gyertya analógiáján keresztül hozta ezt közelebb a hívekhez: amikor a gyertyát nagyszombaton végigvisszük a templomon, onnét gyújtogatjuk meg a mi gyertyáinkat, onnét kölcsönözzük a fényt, nem a magunk világosságát terjesztjük. A szónok ezután a világossággal szemben álló  sötétségről is beszélt, amit a Szentírás a bűnre vonatkoztat. Az apostol mondja: „vessétek le a sötétség tetteit és öltsétek föl a világosság fegyvereit”. A „világosság fegyverei” a keresztény erkölcs értékei: a jó lelkiismeret, az igaz, a szép, a jó munkálása, a felebaráti szeretet kisebb és nagyobb tettei, a beszéd egyértelműsége. A világosság nagyszerűsége az, hogy nem a világosságot látjuk, hanem általa a tárgyakat – folytatta a főpásztor. Hozzátette: az elmúlt sötét napok után milyen örvendetes, hogy most világosság van. „Mennyire örülünk neki; ugyanígy kellene hogy örüljenek a keresztény embereknek, a világosság fiainak, hogy lássák jótetteiket, és a jótetteik elgondolkodtassák a kortársakat” – fogalmazott az érsek a keceli esperesi kerület képviselőinek mondott szentbeszédében.

Február 12-én a törvény beteljesítéséről szólt szentbeszédében Bábel Balázs. Felidézte: Jézus korára már nagyon elburjánzott a mózesi törvény, a próféták tanítása és a többi kiegészítő tanítás, és nem volt egyértelmű, hogy mi az eredeti benne, és mi nem – csak később, a 13. században rendezte össze ezeket a törvényeket Maimonidész. Jézus leegyszerűsítette és beteljesítette a törvényt – hangsúlyozta a főpásztor, aki szerint ahogy van mélylélektan, amely az ember ki nem mondott vágyait is föltárja, úgy van „mélyerkölcstan” is, amely az emberi cselekedetek alapjához, kiindulópontjához vezet vissza.

Az érsek szerint a mai igazságszolgáltatás sokszor csak jogot szolgáltat, és nem igazságot, és akinek joga van, azé az elsőség. Jézusnál nem így áll a dolog, de már a mózesi időkben is eljutottak az azonosság elvére: a szemet szemért, fogat fogért elvre, amely nem engedte, hogy a bűnhődés mértéke nagyobb legyen, mint a bűn maga. Krisztus pedig visszatért a törvény kezdetéhez, és eredeti szépségében és tisztaságában akarta megmutatni, ahogy Isten adta.

Jézus egyetlen bűnösnek sem mondta, hogy olyan radikálisan büntesse meg magát, hogy például kivájja a szemét vagy levágja a karját, hanem nagyon emlékezetes hasonlatokkal tanított. Nem akarta, hogy csak úgy magától bűntudatunk legyen, hanem eszményt állított fel – mutatott rá Bábel Balázs.

Az Úr Jézus nem azért jött, hogy még „tódozzon-fódozzon” a törvényen, nem mondta, hogy „van 613 parancsotok, zsidók, én még hozzáteszek ötvenet, és ezzel majd még teljesebb lesz”, hanem beteljesítette a törvényt, az Isten ígéreteit, melyeket a próféták által kaptak, és beteljesítette az áldozatot is.

Jézus azt mondja, hogy nem szeretné, ha egy betű is elveszne a törvényből – folytatta beszédét a kalocsa-kecskeméti érsek –, ugyanakkor azt is hozzáteszi: „Ha a ti igazságotok nem lesz több a farizeusokénál, nem juttok be Isten országába.” A farizeusok nagyon precízen, kicentizve akarták teljesíteni a törvényt, Jézusnál azonban nem ez jelenti az igazi erkölcsiséget, hanem a nagylelkűség, amit az „igaz” szóval jelez. Józsefet is azért mondja igaz embernek a Biblia, mert felülmúlta a törvényt, több jót tett, mint amit a törvény előírt. A nagylelkűséget nem lehet paragrafusokkal előírni, az a szívből származik. Lukács evangelista is azt mondja: „az Úr a szíveket vizsgálja”. Nekünk olyanná kell válnunk, hogy többet tudjunk tenni az előírtnál. Ebben az újfajta erkölcsiségben Jézus számunkra a mérce, ő az abszolút értelemben vett igaz – biztatta a zarándokokat a főpásztor.

Mi nem egy nagy jogi birodalomra várunk, hanem egy olyanra, ahol győz a szeretet, az igazság, a jóság, a szépség, és megvalósulhat az Isten országa. Jézus nem megkötni akar bennünket az életünk folyamán, hanem fölszabadítani. Mit tenne Jézus az én helyemben? – ez egy olyan elirányító kérdés, ami segíthet döntéseinkben. Jézus azért küldte a Szentlelket, hogy megtanítson bennünket Krisztushoz mérni magunkat – zárta a hajósi esperesi kerület képviselőinek elmondott homíliáját Bábel Balázs.

Fotó: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Magyar Kurír
(asz)

Kapcsolódó fotógaléria