Giovanni Ausenda: A piarista rend története

Kultúra – 2017. július 22., szombat | 17:00

A piarista rend ebben az évben ünnepli alapításának 400. és a rendalapító Kalazanci Szent József szentté avatásának 250. évfordulóját. Ebből az alkalomból ismertetjük Giovanni Ausenda olasz piarista (1911–1986) 1986-ban írt kötetét, mely magyarul 2003-ban jelent meg Ruppert József SchP fordításában.

Mind a mai napig hiányzik egy átfogó, alapos és részletes mű a piarista rend történetéről. Giovanni Ausenda rövid terjedelmű kötetéből azonban legalább nagy vonalakban megnyílik az olvasók előtt a négy évszázad története. Megemlíti a legfontosabb történéseket, alapításokat, változásokat, a felmerülő gondokat és nehézségeket, majd bemutatja az egyes korszakok legjelesebb piaristáit és neves diákjait. Mivel az elmúlt harminc esztendőben fontos események történtek a rend történetében, Ruppert József SchP kiegészítette a szöveget és több helyen kibővítette a magyar, valamint a többi, közép-európai provinciára vonatkozó részt. Emellett függelékben közli a magyar piarista rendtartomány vázlatos történetét is.

Giovanni Ausenda kiemeli, hogy Kalazanci Szent József „piarista iskolája”, Európa első ingyenes népiskolája Róma Tiberisen túli városrészéből, a Santa Dorotea-plébániatemplomból indult útjára. A hagyományosan elfogadott dátum Vincenzo Berro piarista emlékiratain alapszik, amelyben azt írja, hogy a piarista iskola „két évvel vagy harminc hónappal” Don Antonio Brendani plébános halála előtt született meg. Ez utóbbi időpontja: 1600. február 26. Ezt a dátumot Kalazanci Szent József összes életrajzírói elfogadták. Öt év alatt hihetetlen módon megnőtt a szerzetesek száma, és iskolái elterjedtek nemcsak Rómában, hanem a Róma környéki Lazióban és hamarosan Itália távolabbi vidékein is: Umbriában, Liguriában és Emiliában.

A kötetből egyértelmű, hogy a piarista rend négy évszázados fennállása alatt sokszor élt meg nehéz időszakot, így a 18. század végén, Itáliában, Franciaországban. A Habsburg-birodalomban II. József császár hozott piaristaellenes intézkedéseket, így például az 1784. évi egyetemes káptalan már nem volt teljes: a Habsburg-birodalomban lévő cseh, magyar és osztrák provinciák küldöttei nem jelenhettek meg, mert II. József megtiltotta részvételüket. Ugyancsak zaklatott volt a rend élete Magyarországon a kommunista diktatúra negyven esztendeje, 1950 és 1990 között. Mindezek ellenére a piaristák rendje az egész világon elterjedt, Európán kívül új alapítások jöttek létre Ázsiában, Afrikában és Amerikában.

Ruppert József ismertetéséből kiderül, hogy a piarista rend első magyarországi rendháza 1642-ben jött létre az akkor Lengyelországhoz elzálogosított szepességi Podolinban. Magyarország közigazgatási területén először Privigyén (1666) alapított piarista rendházat Pálffy Pálné Khuen Franciska, majd Breznóbányán (1673) és a Pozsony melletti Szentgyörgyön is (1685) megtelepedtek a rend tagjai. Hazánkban az első piarista iskola háromszáz évvel ezelőtt, 1717-ben Pesten jött létre. Piarista diákok voltak többek között Prohászka Ottokár, Kossuth Lajos, Petőfi Sándor, Vörösmarty Mihály, Ady Endre.

A könyvecske legnagyobb erénye, hogy ha vázlatosan is, de képet ad a piaristák négyszáz éves történetéről. Remélhetőleg nincs messze az ideje egy valóban átfogó, összefoglaló monográfia megszületésének sem.

Giovanni Ausenda: A piarista rend története, Kalazancius Tanulmányi Központ, 2017.

Fotó: Merényi Zita

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria