Görögkatolikus szervezőlelkészség alakult Szombathelyen

A Görögkatolikus Egyházban március 4-én, hétfőn megkezdődött a nagyböjt. Az előző napon, azaz vajhagyó vasárnap Kocsis Fülöp érsek-metropolita látogatott el Szombathelyre. A szervezőlelkészség megalakulásáról már korábban értesültek a hívek, de ezen a napon a vasi megyeszékhelyen is bejelentették az alapítást.

A hívek növekvő száma, az itt hosszú ideje működő erős közösség megfelelő, az eddiginél jobb, hatékonyabb lelkipásztori ellátása indokolta a szervezőlelkészség alapítását – mondta el a döntésről Kocsis Fülöp metropolita. Sok család költözött az ország keleti feléből Szombathelyre és a környező településekre, az így megnövekedett létszámú közösségre több időt kell szentelni.

Továbbra is Győrből jár Tasi Tamás parókus Szombathelyre, de több időt tölt majd itt. A szervezőlelkészség honlapja már működik, van internetes levelezőcsoportja, a tervek szerint hamarosan irodája is lesz a megyeszékhelyen. Az egyik elsődleges cél most a görögkatolikus hívek közösséggé kovácsolása – mondta el Tasi Tamás. Több településről járnak a hívek a havi egy Szent Liturgiára, amely a hónap 3. vasárnapján van a Zárdatemplomban. Jákról, Kőszegről, de még Zalaegerszegről is jönnek az emberek, nem ismerik egymást. A tervek szerint ezentúl legalább havonta kétszer lesz lehetőségük Szent Liturgián részt venni. Családos programokon is gondolkodnak, hogy a hívek találkozhassanak, beszélgethessenek és együtt imádkozhassanak. Kocsis Fülöp érsek-metropolita hozzátette: a lelkészség feladata, hogy az emberek hitét és Egyházhoz tartozását erősítse.

A Szent Liturgián felolvasták az alapító okiratot. Székely János szombathelyi megyéspüspök örömét fejezte ki a szervezőlelkészség megalakulása miatt. Szent II. János Pál pápát idézte, aki azt mondta: az Egyháznak két tüdeje van, egy keleti és egy nyugati. Szombathelyen most ez a két tüdő együtt lélegzik.

Szentbeszédében Kocsis Fülöp metropolita rámutatott a vajhagyó vasárnap jelentőségére: ez a nagyböjtöt megelőző utolsó nap. Hétfőn a tiszta hétfővel kezdődik a görögkatolikus liturgikus rendben a nagyböjt. Ez a nap szigorú böjti nap, akárcsak nagypéntek. Az érsek arra kérte a híveket, vegyék komolyan a böjtöt, amely nem az étrendünk átalakítása, hanem egy ima, amellyel közelebb kerülhetünk Krisztushoz.

Kocsis Fülöp a nagyböjti vasárnapok teológiai mondanivalóján is végigvezette a híveket. Nagyböjt első vasárnapja az ortodoxia vasárnapja, az igazhitűség, az ikonok tiszteletének napja. Nagyböjt második vasárnapján Palamasz Szent Gergelyről, a Jézus-ima mesteréről, a belső ima tanítójáról emlékeznek meg. A harmadik a kereszthódoló vasárnap. Nagyböjt negyedik vasárnapján Lépcsős Szent Jánosról emlékeznek meg, aki harminc lépcsőfokban határozta meg, hogyan lehet az aszketikus életen keresztül eljutni a csúcsra, ami nem más, mint a szeretet. Nagyböjt ötödik hetében, szerdán imádkozzák a keleti egyház leghosszabb szertartását, Krétai Szent András bűnbánati kánonját, ami mélyre vezeti a híveket a bűnbánatban, Isten szeretetének felismerésében. Nagyböjt hatodik hetében pedig egyiptomi Szent Máriát állítja az Egyház a hívek elé példaként, aki miután megtért, élete utolsó évtizedeiben aszketikus életet élt.

A görögkatolikus liturgikus rendben nagyböjt hatodik hetének péntekén fejeződik be a szent negyven nap. Ezt követi másnap Lázár szombatja, amely már előrevetíti a feltámadást, hogy Jézus úr a halál felett. Majd következik virágvasárnap, a nagyhét, amely elvezet minket nagypénteken át a feltámadásig.

Éljünk az Egyházban, és akkor megtapasztaljuk, hogy nem nehéz a keresztény élet, hanem szárnyaló, örömet adó. És még a böjti küzdelmekben is megéljük ezt az örömet, aminek forrása, hogy egyre közelebb kerülünk Krisztushoz – zárta szentbeszédét Kocsis Fülöp.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír