Gyalogos zarándoklatot szerveznek Nagyváradra a Szent László-év keretében

A sajtótájékoztatón jelen volt Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Böcskei László nagyváradi megyéspüspök, Dénes Zoltán újirázi plébános, a Szent László gyalogos zarándoklat főszervezője, valamint a Debreceni Egyetem két elöljárója: Jávor András általános rektorhelyettes és Bartha Elek oktatási rektorhelyettes. 

A sajtótájékoztatón elsőként Dénes Zoltán plébános mutatta be a 110 kilométeres Szent László gyalogos zarándoklatot, amelyet Böcskei László, a nagyváradi egyházmegye püspöke kezdeményezésére szerveznek meg. A zarándokok május 11-én, csütörtökön reggel 7 órakor indulnak el a gyomaendrődi plébánia elől, majd a Körös völgyében haladva, Körösladányt érintve Újirázon át a körösszegi várnál lépik át a határt. A romániai oldalon Köröstarjánban fogadják a zarándokokat, majd innen folytatják útjukat. A résztvevők Nagyváradra érkezve csatlakoznak a nagyváradi egyházmegye zarándoklatához, melyet minden évben húsvét ötödik vasárnapján rendeznek.

Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök a sajtótájékoztatón elmondta, a civil szervezetek által kezdeményezett Szent László-évhez a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) is csatlakozik programjaival, amelynek központi rendezvénye június 26–27-én, Győrben lesz. Ehhez kapcsolódik a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye június 24-i rendezvénye Szabolcs községben, ahol 10 óratól katekézist tartanak, majd 11 órától ünnepi szentmisében emlékeznek meg Szent László trónra lépésének 940., illetve a szabolcsi zsinat 925. évfordulójáról. A szentmisére, amelynek főcelebránsa Erdő Péter bíboros, prímás lesz, az MKPK tagjai, valamint a határon túli egyházmegyék püspökei is meghívást kapnak.

A megyéspüspök kifejtette, a Szent László-év célja, hogy középpontba állítsa a lovagkirály alakját, aki nemcsak termetében, de lelkületében is kiemelkedő volt. Szent László keresztény egységben gondolkodott, amikor összekapcsolta életművével a közép-európai nemzeteket. Számára Krisztust követők léteztek, akik hitükben egyek. Ugyanakkor a nemzet fogalma is hangsúlyos volt a lovagkirály életében, hiszen Magyarország az ő uralkodása alatt erősítette meg pozícióját és szerepét a térségben. Palánki Ferenc arról is tájékoztatott, hogy Bíró László tábori püspök vezetésével a Katolikus Tábori Püspökség június 27-én katonai zarándoklatot indít Somogyvárra, arra a helyre, ahová először temették el a magyar királyt.

Böcskei László nagyváradi megyéspüspök székvárosa eseményeiről számolt be. Elmondta, Nagyváradon már zajlanak a programok, hiszen céljuk, hogy a ma emberéhez is eljuttassák Szent László király üzenetét. Ezt figyelembe véve igyekeznek olyan programokat szervezni, melyekkel az uralkodó vonzóvá válhat a mai fiatalok számára is. Többek között elindították a Szent László-villamost, amely október végéig három nyelven, magyarul, angolul és románul mutatja be a király életét, és amelyen az a jelenet látható, amikor Szent László átadja a nagyváradi kanonoknak a templomépítési megbízást és az épület terveit. Ezenkívül sokféle kezdeményezéssel is igyekeznek megszólítani az embereket. A hat regionális Szent László-nap szervezésével az Egyházon kívülieket és a más felekezethez tartozókat is szeretnék elérni.

Szent László sírja az általa építtetett nagyváradi székesegyházban a szentté avatása után vált Európa-szerte ismert zarándokhellyé. A nagyváradi Szent László-kultusz a protestantizmussal és a várbeli katedrális megsemmisülésével alábbhagyott. 

Az újkorban 1914-ben szervezték meg először a Szent László-körmenetet. A diktatúra idején ugyan zarándoklatot és körmenetet nem lehetett szervezni, de a Szent László-ünnepet a templom falai között megtartották. A zarándoklatok hagyományát az 1990-es fordulat után elevenítették fel újra – hangzott el. 

A nagyváradi püspök hangsúlyozta: ha az „Egyházát és népét építő szent király nyomaiban akarunk járni, nekünk is fel kell vállalnunk az építést, emellett követnünk kell őt az értékek mentésében is”. A főpásztor bejelentette, a Szent László-év központi ünnepsége a minden évben húsvét ötödik vasárnapján hagyományosan megrendezett Szent László egyházmegyei zarándoklat lesz, amely idén május 14-ére esik. Ezen a napon a nagyváradi székesegyházban bemutatott ünnepi szentmise főcelebránsa Erdő Péter bíboros lesz. A programra a magyar zarándokok mellett szlovák, lengyel és horvát csoportokat is várnak, mert minden népet szeretnének megszólítani, amely őrzi Szent László emlékét – tette hozzá.

A püspök még egy történelmi eseményre hívta fel a figyelmet: Szent László hermája a 16. században Győrbe került, és most a Szent László egyházmegyei zarándoklatra újra „hazalátogat” Nagyváradra. Ennek köszönhető az is, hogy a szokásos körmenet hosszabb útvonalon halad majd, egészen a várig tart, ahonnan indult évszázados utazása. 

A Szent László-évhez csatlakozik a Debreceni Egyetem is. Jávor András általános rektorhelyettes a sajtótájékoztatón elmondta, Szent László kiemelt szerepe, élete, tettei olyan értékeket hordoznak, amelyek lehetőséget nyújtanak a diákok megszólítására. A magyar diaszpórát összefogó felsőoktatási projekt, valamint a tudományos; régészeti, genetikai kutatások, konferenciák mind ezt a célt szolgálják majd. Az intézmény képzési lehetőségeket teremt többek között a magyar diaszpóra tagjainak anyanyelvi és angol nyelvű távoktatási formában a magyar identitás erősítése és a magyar örökség ápolása témakörben. 

Bartha Elek oktatási rektorhelyettes hozzátette, a Debreceni Egyetem a maga eszközeivel, lehetőségeivel járul hozzá a Szent László-évhez, különböző szakok, szakirányú képzések elindítását tervezi. 

Forrás: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; MTI

Fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye; Maszol.ro; Lambert Attila

Magyar Kurír