„Háborúk, olaj és radikalizmus” – Könyv a csapdába került közel-keleti keresztényekről

Nézőpont – 2017. március 2., csütörtök | 17:08

Bemutatták Marc Fromager, a Szükséget Szenvedő Egyház nemzetközi segélyszervezet francia igazgatója „Háborúk, olaj és radikalizmus – Csapdában a közel-keleti keresztények” című könyvét a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kara Szent II. János Pál dísztermében március 1-jén.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A könyvbemutatón Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára köszöntőjében arról beszélt, a média torz híradásai sokszor elfedik a menekültkérdés valós arcát. Ki a felelős? Európa miért nem tett semmit? Mi vajon vállalnánk-e hitünket egy ilyen helyzetben? Ezekre a kérdésekre nehéz választ adni, ám a társadalmi, politikai közömbösség okait felismerhetjük. Látható az is, hogy a politikailag korrekt beszéd hívei megfeledkeztek az üldözött keresztényekről. Pedig ők megpróbáltatásaikban igen mély hitről tesznek tanúbizonyságot: „Jézus szenvedett értünk, most mi szenvedünk érte.” A történelem ránk hárította a felelősséget, ennek megfelelően kell cselekednünk. „Ez a könyv a szeretet körkörös rendjére irányítja a figyelmet, és annak gyakorlására hív mindenkit” – mutatott rá Soltész Miklós.


A művet Győrfi Károly nyugalmazott diplomata, az Óbudai Evangélikus Egyházközség világi vezetője méltatta. Az elmúlt néhány év közel-keleti eseményeit ismerjük: az iraki háború, a demokráciaexport kudarca, az arab tavasz, a szíriai polgárháború katasztrofális következményekkel járt. Mivel Európa – leginkább annak nyugati része – eltávolodott keresztény gyökereitől, ezért a végveszélybe került keresztényekért nem tesznek semmit. Vajon ez egy végzetes csapda? Megmaradnak-e ott a keresztények, vagy végül hírmondójuk sem marad? A könyv szerzője nem ad határozott választ. Ugyanakkor reménykedik, mert keresztényként nem is tehet mást, hiszen „az Úr nem hagyja el övéit”.

Marc Fromager előadásában elmondta, sokat járt a Közel-Keleten, és sajnos igen sok megégett ikont látott. A radikális muszlimok leginkább a szent tárgyakat, szent helyeket pusztítják. „Ma hamvazószerda van, elkezdődött a nagyböjt, mely negyven napig tart. De az üldözött keresztények számára az egész év nagyböjt, minden nap nagypéntek.”

A könyv geopolitikai elemzést nyújt, ám ennek ellenére nem nehéz megérteni. Mint címe is mutatja, a kötet feltárja, hogy az olaj és a radikalizmus áll a közel-keleti válság hátterében. A szíriai háború a látszat ellenére nem polgárháború, a harcosok nagy része ugyanis zsoldos, akiket külföldiek pénzelnek.

Katar a földgázt szíriai területen keresztül szeretné Európába juttatni; Szaúd-Arábia Iránt igyekszik meggyengíteni; Törökország Recep Tayyip Erdoğan nagyra törő tervei miatt vesz részt a háborúban. Izrael és az Egyesült Államok, illetve a nyugati országok abban érdekeltek, hogy töredezetté tegyék a Közel-Keletet. Franciaországot és Nagy-Britanniát kettős kötődés fűzi a konfliktushoz. Egyrészt függ az Egyesült Államoktól és Szaúd-Arábia olajától, másrészt fegyvert ad el a térségben. Marc Fromager szerint a nyugati tervek megvalósítását Oroszország beavatkozása akadályozta meg.

Az iszlám radikalizálódása nagy részben felelős a háborúkért. Moszulban már a konfliktus kiterjedése előtt alig akadt keresztény, mert a lakosság szélsőségessége miatt elmenekültek vagy megölték őket. Napjainkban a fundamentalista vahhabita irányzat egyre nagyobb teret nyer az iszlámon belül. Ennek terjedését az olajbevételekből finanszírozzák. Az iszlám azért radikalizálódik, mert mélységes válságban van, mivel nem tudott megfelelő választ adni a modernitás és a globalizáció kihívására. A muszlim világ ma egy agyaglábakon álló óriásra hasonlít. Csak sejteni lehet, mi történik akkor, ha összeomlik. Fromager szerint ugyanakkor a kereszténység is jelentős vonzerőt gyakorol a muszlimokra.

2003 óta a becslések szerint a keresztények 90 százaléka eltűnt Irakból, a szíriai Krisztus-hívők fele pedig elmenekült vagy meghalt. Fromager mesélt egy iraki családról, akiknek vagy át kellett volna térniük az iszlámra, vagy hatvanezer dollárt kellett volna fizetniük azért, hogy otthon maradhassanak. Ennyi pénzt nem tudtak előteremteni, inkább elköltöztek, mintsem feladják a hitüket.

Marc Fromager szerint minden országnak a sajátosságai szerint kell a menekültkérdéshez viszonyulnia. Franciaország számára nemcsak történelmi okok miatt különösen fontos ez a téma, hanem azért is, mert a többi nyugat-európai országhoz képest itt jelentős a muszlimok aránya. Németország a saját demográfiai problémáját szeretné a bevándorlással megoldani, ezt használta ki Törökország, amely a menekülttáborok felszámolásának lehetőségével csikart ki politikai és gazdasági előnyöket az Európai Unióból. Fromager arra is felhívta a figyelmet, hogy a menekültek beáramlása sokkal inkább a „periféria lakosságának lerablását” jelenti. Európa lassan elveszíti keresztény gyökereit, ám azt a megoldást sem a szeretet vezérli, amikor tömegeket teszünk gyökértelenné. A keresztényi segítségnek Marc Fromager szerint az a legjobb módja, ha a konfliktusok helyszínén teszünk meg mindent a békéért. Azok, akik a háborús helyzet elől a határ menti táborokba menekülnek, még hazamehetnek, ám Európából soha nem fognak visszatérni.


Marc Fromager: Háborúk, olaj, radikalizmus – Csapdában a keleti keresztények. Kairosz Kiadó, 2017.

A kötet kapható az Új Ember könyvesboltjában.

Fotó: Lambert Attila

Baranyai Béla/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria