Hamvazószerda a határon túli magyar egyházmegyékben

Külhoni – 2018. február 15., csütörtök | 11:39

Lépjünk Krisztus nyomába, és vállaljuk, amit Isten kijelölt számunkra – buzdította a híveket Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök február 14-én, a hamvazószerdán bemutatott szentmisén. Nagyváradon, valamint a felvidéki Szepsiben is hamvazással kezdték el a böjti felkészülést.

Hamvazószerdán elcsendesül a keresztény ember, rátekint életére, annak minőségére és véges jellegére. Az elmúlásra emlékezteti a pap is, amikor a szentmisében hamuval keresztet rajzol homlokára, és kimondja: „Por vagy, és porrá leszel.”

* * *

Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye

A nagyváradi római katolikus püspökség alkalmazottai, akárcsak más szerdai reggeleken az év folyamán, ezen a napon is szentmisén vettek részt a reggeli órákban a püspöki kápolnában. A hamvazást Böcskei László megyéspüspök végezte, aki rövid szentbeszédében az ünnep lényegére hívta fel a résztvevők figyelmét. A főpásztor kitért a nagyböjt kezdetét jelentő hamvazószerdát jellemző látható jelekre és cselekményekre: a hamu megáldása és szentelt vízzel való meghintése, a hívek hamuval való megszórása és az ehhez kapcsolódó szavak kiejtése: „Emlékezz, ember, hogy porból lettél és porrá leszel!” vagy „Térjetek meg, és higgyetek az evangéliumban!”.

A nap elnevezése a bűnbánat és a vezeklés őskeresztény jeleként szolgáló hamutól származik: az előző év virágvasárnapján megszentelt barka hamujával a pap ezen a napon keresztet rajzol a hívek homlokára. Ezzel egy különleges időszak veszi kezdetét a keresztény ember életében: nem a szomorúság ideje, nem a jókedv megtörését célzó időszak, hanem az önmagunkra való jobb és mélyebb odafigyelés, az Istenhez és embertársunkhoz való őszintébb odafordulásnak az ideje. A keresztény ember böjtölése több síkon is megnyilvánul: egyénileg, családi és munkaközösségében, illetve az egyház nagy közösségében. Jó alkalom ez arra, hogy jobban odafigyeljünk nem csak önmagunkra és lelki életünkre, hanem különösen egymásra, emberi kapcsolatainkra, abban az élettérben, ahol mindennapjaink zajlanak. Ne feledkezzünk meg böjtölésünk közepette sem arról, hogy az egyház közösségének a tagjai vagyunk – mutatott rá a püspök.

* * *

Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Schönberger Jenő püspök február 14-én reggel a szatmárnémeti Urunk mennybemenetele székesegyházban mutatott be ünnepi szentmisét. Homíliájában hamvazószerdát kapunak nevezte, amely a nagyböjtön keresztül a húsvétba vezet, és amelyen a keresztény embernek be kell lépnie.

„Ezen a kapun három szó szerepel: ima, böjt, alamizsna. Erről hallottunk a mai evangéliumban. Amikor mi, keresztények hamvazószerdával belépünk a nagyböjti kegyelmi időszakba, akkor különösképpen észre kell vennünk a kegyelmeket. Egyházmegyénk tematikus időszakának mottója juthat eszünkbe: »Minden kegyelem«. Az is, hogy megérhettük az idei nagyböjtöt, hogy Isten számunkra még időt adott, hogy itt, a Földön ezt a zarándokutat bejárhassuk” – fogalmazott a szatmári egyházmegye főpásztora, majd hozzátette: amikor fejünket a pap elé hajtva engedjük, hogy hamut hintsen rá, keresztet rajzoljon a homlokunkra, mi is Krisztus nyomába lépünk, és vállaljuk azt, amit Isten kijelölt számunkra. „Testvérek, nagyböjtben is Jézus a mi egyedüli, igazi példaképünk. Őt követték a szentek, s mi a szentek nyomába lépve Jézussal kell hogy haladjunk” – buzdított Schönberger Jenő.

Isten Fia felvette keresztjét, mert az Atya ezt kívánta tőle. Krisztus semmi mást nem akart, csak amit az Atya. Amikor a nagyböjtbe lépünk, homlokunkon a hamuval rajzolt kereszttel, gondolatban talán ezt mondjuk: szeretlek Istenem, bár tudom, hogy semmi vagyok, csupán por… Az én álmaim, megvalósításaim olyanok, mint a mező virágai. Talán most még virágoznak, még megvannak, de egyszer csak eltűnnek, megszűnnek, semmivé lesznek. Én magam is por vagyok, de olyan, amit ha kezedbe veszel, a Szentlélek erejével elindulhatok feléd, és egyszer elfoglalhatom azt a helyet, amit te készítettél számomra – hangzott el a hamvazószerdai püspöki homíliában.

A főpásztor kiemelte: az ima, a böjt és az alamizsna mindig jelen kell hogy legyen a keresztény ember életében, és a szeretetnek kell összekötnie ezeket. „Hiszen nem magam miatt kell imádkoznom, böjtölnöm és gyakorolnom a szeretet jó cselekedeteit, hanem Isten iránti szeretetből. A cselekedetek csupán vetületei annak a szeretetnek, amelyet a nagyböjt folyamán újra és újra föl kell szítanunk a lelkünkben. Kezdjük el! Ne nagy elhatározásokat hozzunk, hanem kicsiket, amelyeket nap mint nap számonkérhetünk magunktól. Újra és újra, mindennap induljunk igazi szeretettel, és nézzük, érezzük a Szentlélek Isten mozdulatait, indításait életünkben.”

A hívek a szentbeszédet követően hamvazásra járultak a püspök, illetve jelen lévő paptestvérei elé.

* * *

Szepsi Római Katolikus Esperesség

Hamvazószerdán Szepsiben, a Boldog Salkaházi Egyházi Iskolaközpont tantestülete és növendékei is részt vettek az ünnepi liturgián. Délelőtt az óvodások, délben az alapiskola és a gimnázium diákjai és tanárai hamvazkodtak. A hívek a koraesti szentmisében – tájékoztatott Gábor Bertalan szepsi esperes, plébános.

A liturgia egy ősi formula által mutatta be a nagyböjt lelki jelentését: „Emlékezzél ember, hogy porból vagy és porrá leszel” – a szavakat ismétli a pap a hamvazkodás pillanatában. Ezzel valamiképpen visszatérünk az emberi történelem kezdetéhez, amikor a bűnbeesés után az Úr így szólt Ádámhoz: „Arcod verítékével eszed kenyeredet, amíg vissza nem térsz a földbe, amiből lettél.” Az ember ugyan porból van és porrá lesz, de ez a por értékes Isten előtt, mert Isten az embert halhatatlannak teremtette.

Az ősi liturgikus formula tehát az új Ádámban, Krisztusban kap igazi értelmet. Jézus Krisztus szabadon osztozott az emberi sorsban, annak esendőségében, főként pedig halálában a keresztfán. De éppen az Atya iránti szeretetből vállalt halála lett az emberiség számára a dicsőséges feltámadás útja, amelyen keresztül Krisztus a kegyelem forrása lett mindazoknak, akik hisznek benne. Ez az élet, amely soha nem ér véget, már itt a földön elkezdődik, és a test szerinti feltámadásban éri el a teljességét.

A hamvazkodással megújítjuk elkötelezettségünket, hogy Jézus nyomában járunk. Megengedjük, hogy az Ő húsvéti misztériumában átalakuljunk. Lehetőséget adunk arra, hogy meghaljon bennünk a régi, bűnös ember, és megszülessen az Isten kegyelmében átalakult új ember. Az Úr kegyelme és a Szűzanya oltalma kísérjen bennünket nagyböjti zarándokutunkon – hangzott el a hamvazószerdai liturgián Szepsiben.

Forrás: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye; Szatmári Római Katolikus Egyházmegye; Szepsi Római Katolikus Esperesség

Fotó: Nagyváradi Római Katolikus Egyházmegye; Szatmári Római Katolikus Egyházmegye; Szepsi Római Katolikus Esperesség

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria