Hans Hellström: Svéd Szent Brigitta – Európa ismeretlen védőszentje

Brigitta édesapja, Birger Persson bíró volt, tagja a királyi tanácsnak. IX. Bonifác pápa 1391-ből származó szenttéavatási bullája szerint Brigitta „igen előkelő svéd királyi nemzetségből származott”. Tizenegy éves korában elvesztette az édesanyját. Valószínűleg nagy szerepe volt ennek abban, hogy Brigittát egészen fiatalon, már tizenhárom évesen férjhez adták a tizennyolc éves Ulf Gudmarssonhoz, aki később szintén bíró lett. Huszonhét évig éltek boldog házasságban, nyolc gyermekük született.

Hans Hellström könyve szerint Brigitta alacsony növésű volt, nem feltűnő szépség, de rendkívüli műveltsége és erős akarata különlegessé tette. Több nyelven beszélt. Nem véletlen tehát, hogy 1335–36-ban Magnus Eriksson svéd király felkérte, hogy legyen Blanche királyné tanácsadója és első számú udvarhölgye. Ám rövid időn belül nagyon feszültté vált Brigitta viszonya a királyi házaspárral. Látva az udvar laza erkölcseit, nyíltan „gyerekesnek, éretlennek, könnyelműnek és becstelennek” nevezte a királynét, az uralkodót pedig „gyenge” személyiségnek, „erkölcsileg hitvány” embernek. Brigitta társadalomszemléletét az ágostoni világkép határozta meg: a történelem állandó harc Isten országa és az ördög birodalma között. Isten országában béke és igazságosság honol. Hirdette: ha a király nem követi Isten országának törvényeit, zsarnokká válik, fel lehet lázadni ellene, elmozdítható trónjáról. Brigitta ezért teljes mértékben támogatta a Magnus ellen 1356-ban kitört lázadást, így azt is, hogy a lázadók 1363-ban leváltották a királyt, és Macklenburgi Albrecht került a svéd trónra.

A kötet szerzője a kort is bemutatja, amelyben Brigitta élt. Brigittát elborzasztotta az a rengeteg szenvedés, amit az angolok és franciák közötti százéves háború (1337–1453) okozott; „groteszknek és értelmetlennek” látta, hogy két keresztény király harcoljon egymással – „bestiának” nevezte őket. A kor másik központi problémája a pápák avignoni tartózkodása volt, amely gyakorlatilag Brigitta egész életében fennállt, és mélységesen felháborította, mert vallotta: a Katolikus Egyház fejének Rómában van a helye, Szent Péter székében. A harmadik, egész Európára kiható történés az 1350-ben kitört pestisjárvány volt, amely kegyetlenül végigsöpört egész Európán; Skandináviában a népesség kétharmadát pusztította el.

Brigitta 1344-ben megözvegyült. Férje elvesztése után azonnal levetette a főúri viseletet, ékszereit, vagyonát szétosztotta a szegények között, és visszavonult a világtól. Ebben az időben kezdtek sűrűsödni jelenései. 1349-ben isteni sugallatra elhagyta Svédországot, és Rómába indult. Égi üzenetet kapott ugyanis, hogy újítsa fel „a régi szőlőskertet”, vagyis Isten kertjét, amelyben nagy szükség van a munkásokra, mert rengeteg a tennivaló. Megszületett benne az elhatározás, hogy megalapítja a Legszentebb Üdvözítő rendjét, férfi és női ággal. Az általa keményen bírált Magnus király pénzadománnyal támogatta, emellett pedig kolostoralapítás céljára ajándékba adta neki a hatalmas vadstenai palotát is. Brigitta már 1350-ben Rómába ment, hogy elismertesse a rendet a pápával, de erre csak húsz évvel később, 1370-ben került sor. Brigitta 1373-ban bekövetkezett halála után Karin lánya – aki Európában Svédországi Szent Katalin néven ismert – lett a vadstenai kolostor apátnője. A házat édesanyja elgondolásai szerint rendezte be.

Hellström könyvéből kiderül az is, hogy a reformáció jelentősen meggyengítette a Brigitta-rendet. A 16. században egyetlen kolostort sem lehetett alapítani Svédországban. A vadstenai kolostort Elsabeth Hesselblad svéd ápolónő alapította újra 1935-ben, amely így a rend újabb, római hesselbladi ágához tartozott. 1963-ban azonban átengedték az Udenben működő Maria Refugie-kolostornak, és ezzel a középkori alapítású rendhez került. 1988-tól önálló kolostorrá vált.

1999 októberében Szent II. János Pál pápa Szent Benedek, Szent Cirill és Szent Metód után három nőt nyilvánított Európa társvédőszentjévé: Szent Brigittát, Sienai Szent Katalint és a Keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta (Edith Stein) nővért. A lengyel pápa 2002-ben a Legszentebb Üdvözítő Rendje apátnőjének, Tekla Famiglietti anyának írt levelében fogalmazta meg:

amikor Szent Brigittát Európa egyik védőszentjének nyilvánította, a hívők számára a „női szentség” egyedülálló példaképét akarta felmutatni,

mert Brigitta „hűséges feleségként boldog életet élt, mintaszerű anya és bölcs nevelő volt; özvegyként szent életet élt; és végül életének új szakaszában egészen Istennek szentelte magát mások szolgálatára”. A kötet szerzője hozzáteszi: Brigitta lelkiségének sok dimenziója van, mind a szemlélődő, mind a tevékeny életben példát mutatott. Kiemeli Brigitta Istennek szentelt életének máriás dimenzióját, „hiszen Mária mint asszony a megváltás folyamatának középpontjában, annak szívében áll. Brigitta arra törekedett, hogy az emberek a kereszténység női ikonjának tekintsék a názáreti szüzet. Hívő feleségként, anyaként és apácaként Szűz Máriát követve minden helyzetben azon volt, hogy feltétel nélkül teljesítse Isten akaratát.”

A könyvet Kőrösiné Merkl Hilda fordította, aki évtizedekig tanított az ELTE Bölcsészettudományi Karán skandináv irodalmat, és Szent Brigitta életét kutatja.

Hans Hellström: Svéd Szent Brigitta – Európa ismeretlen védőszentje
Új Ember – Magyar Kurír, 2021

Bodnár Dániel/Magyar Kurír