Dziwisz érsek, aki a merénylet pillanatában, majd a római Gemelli-klinikán is ott volt a pápa mellett, személyes emlékeit osztotta meg az újságírókkal a 35 évvel ezelőtt, 1981. május 13-án történtekről. Felidézte: II. János Pál kezdetben eszméleténél volt, és már akkor kimondta, hogy megbocsát a még ismeretlen tettesnek. A megbocsátást nyilvánosan is megismételte felgyógyulása után a Szent Péter téren mondott Úrangyala imádságában, s megtette ezt később Ağca börtöncellájában is.
„Ağca részéről viszont nem hallottam bocsánatkérést” – mondta az érsek, aki a börtönbeli látogatásnak is fül- és szemtanúja volt.
II. János Pál pápát a római Szent Péter téren lőtte meg Ali Ağca, egy akkor nemzetközi elfogató parancs révén körözés alatt álló török állampolgár. A sikertelen merénylet körülményeit vizsgáló olasz hatóságok nem tudták egyértelműen kideríteni, ki irányította Ağcát, erre az 1989-es rendszerváltás után a lengyel Nemzeti Emlékezet Intézete (IPN) sem talált választ.
A lengyel főpásztor elmondta: nincs kétsége afelől, hogy ki szervezte a merényletet, de mivel a pápa megbocsátott, ő sem vádol senkit. A bolgár titkosszolgálatnak a lengyelországi vizsgálat során megállapított közreműködését firtató kérdésre válaszolva a bíboros elmondta, bár a titkosszolgálat belekeveredett az ügybe, ez nem jelenti azt, hogy a döntés onnan is származott. Majd hozzátette: a kommunisták a lengyel pápában 1978-as megválasztásától kezdve a rendszert veszélyeztető személyt láttak.
„Gondolom, ez ügyben nem is tévedtek, pápai tevékenysége hozzájárult ahhoz, hogy a marxizmus világszerte megbukott” – jegyezte meg az érsek.
A II. János Pál pápa elleni merénylet május 13-án, a Szűzanya fatimai megjelenésének évfordulóján történt. A fatimai jelenések és a merénylet kapcsolatáról lásd A Fatimai Boldogságos Szűz Mária című cikkünket.
* * *
A merénylet történelmi hátterét Andrzej Grajewski, a kommunista titkosszolgálat és az egyház viszonyával foglalkozó történész is felelevenítette a Gość Niedzielny katolikus hetilap honlapján május 12-én. A pápa elleni merényletről szóló két, az IPN közreműködésével kiadott monográfia szerzője rámutatott: az olaszországi és a lengyelországi nyomozás során napvilágra került tények egyértelműen arról tanúskodnak, hogy a CIA, a vatikáni szabadkőművesek, illetve a muszlim szélsőségesek szerepére vonatkozó nézetekkel szemben a bűntettet valójában a kommunisták tervelték ki és rendelték el, később pedig átfogó félretájékoztató kampányba fogtak, hogy az igazság ne kerüljön napvilágra.
Nem fér kétség ahhoz, hogy a bolgár titkosszolgálat közreműködött a merénylet előkészítésében, akárcsak abban, hogy a körözött török merénylő Európán átvergődve eljutott Rómába – írta Grajewski.
A Szent Péter térre Szófiából indult, ahol közel két hónapig tartózkodott a bolgár titkosszolgálat felügyelete alatt – foglalta össze a történész a lengyel vizsgálat alapján korábban már nyilvánosságra hozott megállapításokat. A szerző szerint a pápa meggyilkolására irányuló akciót valószínűleg Moszkvában tervelték ki, a bolgár titkosszolgálat csak közreműködött, amúgy Szófiának annak idején nem volt érdeke, hogy „saját szakállára” kezdjen bele ilyen kockázatos műveletbe.
Forrás: MTI
Fotó: John Paul II Facebook-közösség oldala
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria