Idén is elzarándokoltak Márton Áron püspök frontszolgálatának helyszíneire

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Székelyudvarhelyről 1914. augusztus 6-án induló, 82-es székely bakákat frontra szállító első vonatot továbbiak követték az első világháború alatt. Innen indult 1915 őszén az a szerelvény is, amellyel a 19 éves Márton Áron a doberdói harctérre érkezett. A későbbi erdélyi püspök több mint nyolc hónapon át szolgált a fronton, egészen 1916. július 19-ig, amikor megsebesült.

A katona Márton Áron nyomdokain járó zarándokcsoport március 14-én indult Székelyudvarhelyről. A negyedik alkalommal megszervezett autóbuszos zarándoklatot Kovács Gergely posztulátor és Ferencz Kornélia, az Erdélyi Mária Rádió csíksomlyói stúdiójának munkatársa vezette. Az összesen 21 erdélyi és anyaországi településről érkezett résztvevő közöttt unitárius és református zarándok is volt – számol be az eseményről a gyulafehérvári főegyházmegye hírportálja.

A zarándokcsoport március 15-én este érkezett a doberdói fennsíkra. Március 16-án Gianfranco Simonit, a Karszti Barlangász Csoport elnökének idegenvezetésével ismerkedtek meg a környék első világháborús emlékhelyeivel. Az első állomás a foglianói katonai temető volt, melyet Ferenc pápa is meglátogatott 2014 őszén. A sírkertben a monarchia 14 550 katonája nyugszik, emlékükre a zarándokok koszorút helyeztek. 

A zarándokok megtekintették a redipugliai Sacrariót, Olaszország legnagyobb katonai emlékművét, amely több mint 30 ezer, név szerint ismert és több mint 60 ezer ismeretlen katona sírhelye. Ezt követően Fabio Denitto vezetésével felkapaszkodtak a Doberdó-fennsík legmagasabb pontjára, a Szent Mihály-hegyre, melynek hármas számú orma ma fontos magyar emlékhely. Ott található az olaszok által a hatodik isonzói csatát követően emelt emlékmű, tisztelegve az előző hat csata olasz és magyar áldozatainak emléke előtt. Az emlékmű közelében 2016-ban magyar-olasz nyelvű emléktáblát helyezett el a magyar Honvédelmi Minisztérium. A nap zárásaként a hegy déli lejtőjén, a visintini magyar kápolna előtt gyújtottak gyertyát a zarándokok közös imádság és ének kíséretében. Este szentmise keretében imádkoztak a háborúban elesettekért.

Március 17-én további emlékhelyeket kerestek fel, többek között az egykori lövészárokvonal romjait, a Brigata Sassari, majd a temesvári 61. gyalogezred emlékművét. Az emlékmű mellé 2014-ben kihelyezett négynyelvű (olasz, magyar, angol és szlovén) információs táblán feltüntették, hogy a 61. gyalogezredben harcolt Doberdónál nyolc hónapon át, és itt sebesült meg 1916. július 19-én Márton Áron, Erdély későbbi püspöke.

Levéltári források és korabeli térképek alapján a frontvonal 18. védelmi szakaszában található lövészárkokban harcolt leghosszabb ideig Márton Áron. A frontnak különösen nehéz része volt ez, mert a 20. szakasznál éles kanyart vett a lövészárok, és ezek a szakaszok így nemcsak szemből, hanem oldalról – és részben hátulról – is ki voltak téve az ellenség támadásának.

Márton Áron püspökként az erőszakmentesség apostolává vált, többször is felidézte a „nagy mészárszék” borzalmait, beszélt a „háború véres esztendeiről”. „A béke nem egyszer s mindenkorra biztosított állapot, hanem állandó feladat, az emberi tevékenység tárgya és ösztönző célja” – figyelmeztetett a püspök.

A zarándoklatot szentmise zárta San Martino del Carso templomában.

A beszámoló teljes terjedelmében ITT olvasható.

Forrás: Romkat.ro

Fotó: Kovács Gergely, Lakatos Lehel, Gianfranco Simonit, Papp Tamás, Nagyháborúblog.hu

Magyar Kurír