Így lett a szegények szolgája a spanyol zenei csodagyerekből

Kultúra – 2021. február 26., péntek | 9:47

Újabb frissen „előléptetett” szent életű embert mutatunk be: Santiago Masarnau Fernández hősies erényeit január 21-én ismerte el az Egyház. A spanyol zenész a párizsi zenei közegből jutott el a szegények szolgálatáig és a Páli Szent Vince Társaságig.

Santiago Masarnau Fernández Madridban született 1805. december 10-én. Édesanyja – akit háromévesen veszített el – felmenői szoros kapcsolatban álltak a spanyol arisztokráciával. Nem sokkal később édesapját egy megbízatása Córdobába szólította: három gyermekével együtt így Andalúziába költözött, Spanyolország déli részére.

Az ifjabb Santiago Masarnaut zenei csodagyereknek tartották; nemsokára már a granadai székesegyház orgonistájától tanult. Amikor VII. Ferdinánd 1814-ben újra hatalomra került, az édesapa új pozíciója miatt a család visszaköltözött a fővárosba.

Madridban a még mindig nagyon fiatal Santiago bekerült az Escorial, a királyi palota zenészköreibe; annyira szépen orgonált, hogy az uralkodó előtt is játszhatott, még saját szerzeményei közül is előadhatott néhányat – ekkor mindössze tízesztendős volt. Az 1820-as évek elején Masarnau édesapja lemondásra kényszerült, elvesztette a pozíciójával járó privilégiumokat is.

A fiatal Santiago mérnöknek készült, de miután édesapja kegyvesztett lett, meggondolta magát: Párizsba utazott, és zenei tanulmányokba kezdett. Húsz éven át Párizs, London és Madrid között ingázott.

1838-ban egy megtérésélmény megváltoztatta egész életét. Akkoriban került kapcsolatba Párizsban a pár évvel azelőtt alakult Páli Szent Vince Társasággal, s hatásukra úgy döntött, életét ezután a szegények szolgálatának szenteli.

Aktív tagja lett a társaságnak, és mint komponista a szakrális zene felé fordult. 1843-ban visszatért Spanyolországba, ahol zenét tanított, komponált, zenei kiadványokban publikált; azonban soha nem vesztette szem elől a fő célt: a szegények szolgálatát a Szent Vince-társaságon keresztül. Ezt megnehezítette, hogy nagyjából ismeretlenek voltak az országban, és az emberek szkeptikusan viszonyultak az idegen eredetű szervezethez.

Ő azonban nem adta föl, így végül létrejött a társaság spanyol ága 1850-ben, XVI. Gergely pápa jóváhagyásával, s a közösség Santiago Masarnau Fernándezt tiszteli alapítójaként.

A politika közbeszólt egy időre: 1868-ban a spanyol kormány feloszlatta a társaságot, és elvette vagyonát; hat évvel később folytathatták tevékenységüket, még mindig Masarnau vezetése alatt. Santiago Masarnau 1882-ben hunyt el, 77 évesen.

2021. január 21-én Ferenc pápa jóváhagyta a Santiago Masarnau Fernández hősies erényeiről szóló dekrétumot.

Tiszteletreméltó Santiago, könyörögj érettünk!

A Páli Szent Vince Társaság laikusok önkéntes szolgálatára épül. 1833-ban alapította Frédéric Ozanam francia egyetemista, működési rendjük kialakításában a Páli Szent Vince Leányai kongregáció egyik szerzetesnővére segítette őket. Frédéric Ozanamot 1997-ben II. János Pál pápa avatta boldoggá.

Magyarországon önkéntes laikusokból 1864-ben, Sopronban alakult meg az első csoport; a II. világháborúig több százan tevékenykedtek a szervezet keretein belül. Kényszerű szünet után, 1991-ben indult ismét csoport Magyarországon, melynek megindító történetét ITT olvashatják.

Fordította: Verestói Nárcisz

Forrás: Aleteia.org

Fotó: Wikimedia Commons

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria