Így még biztosan nem látta a szegedi fogadalmi templomot

1879. március 12. hajnalán a megáradt Tisza áttörte a várost védő gátakat és elöntötte az évszázados múltú Szegedet.

A városlakók azonban a következő évben ünnepélyes fogadalmat tettek: „Hogyha Szeged még egyszer felépül az árvizet követően, akkor méltó keresztény templom is építtessék.” Hosszú viták követték ezt a kijelentést, de végül elbontották a 13. században épült Szent Demeter-plébániatemplomot, ennek helyére épült fel a dóm. Ezeket a folyamatokat mutatják most be korabeli fotókon a hónap végéig a Dóm látogatóközpontban látható kiállításon.

Kiss Edit, a központ vezetője elmondta, az új templom tervezésével előbb Schulek Frigyes építészt bízták meg, majd az ő időskori lemondása után Foerk Ernő építőipari tanárt kérték fel a munkálatok folytatására, aki a Schulek-féle tervek átalakításával vált a neoromán stílusú dóm tervezőjévé.

1913-ban kezdődött meg a bontás és az építkezés a téren, aztán a világháború miatt tíz évre leálltak a munkálatok. Utána pedig már nem fogadalmi templomként, hanem székesegyházként épült tovább, ugyanis a trianoni döntés nyomán Glattfelder Gyula csanádi püspök elhagyta Temesvárt, és a békediktátum miatt jelentősen megcsonkított egyházmegye központját Szegedre helyezte át.

Az építkezés közben, 1925-ben akadtak rá a 13. századi Dömötör-toronyra, amit keresztelőkápolnává alakítottak, a felső részét pedig galambházként működtették tovább. A Magyarok Nagyasszonya-székesegyházat végül 1930-ban szentelték fel.

Forrás: Szeged-Csanádi Egyházmegye

Fotó: Frank Yvette/Délmagyar.hu

Magyar Kurír