Árpád-házi Szent Erzsébet példája mindig azt üzeni, hogy ki kell lépni a kényelemből, a megszokottságokból, a biztonságból, és merni kell elindulni mások felé – mondta a főpásztor. – Ezt tette ő, Istenre nyitott szívvel. „Először Isten volt az ő szívében, és Istenben találta meg a szegényeket, a rászorulókat, igazán testvéreit. Természetesen jót tenni mindig jó, de mi, keresztények nem humanitárius akciókat szervezünk, hanem Istenért teszünk valami szépet. Merjük rábízni magunkat arra a kegyelemre, amely Isten ajándéka, és amely el szeretné érni a mi életünkben is, hogy a szentség útján a célhoz eljussunk. A szegényekért elmondott imának is, hiszem, végtelen értéke van, mert szeretetből tesszük.”
Az eseményen Román János, a Szatmári Egyházmegyei Caritas igazgatója a hála jelentőségéről beszélt. Kifejtette: az elégedetlen ember nem tud huzamos ideig jót tenni, talán csak alkalmanként, hogy megnyugtassa a lelkiismeretét. A hálás és elégedett ember azonban észreveszi az őt körülvevő dolgokat, mindazt, amit ajándékba kapott Istentől, és képes ezekkel másoknak is örömet szerezni. Sok szent az elégedettséget és a hálát tartja a jótékonykodás és karitatív tevékenység kiindulópontjának. Az elégedettség imádságból forrásozik, leginkább a hálaadásból. Imádkozni, hálát adni Istennek annyi, mint a tudat szintjére emelni megajándékozott voltunkat – hangsúlyozta az előadó. Hozzátette: Szent Erzsébet a keresztre feszített Krisztusra nézett, ezért volt képes vállalni és megélni az egyszerűséget. Aki az ember Krisztus sebeire tekint, rájön, hogy minden megsebzett ember hozzá hasonló; aki a feltámadt Krisztusra tekint, tudja, hogy nincs az a nehézség, dráma és fájdalom, mely fölött ne ragyogna Isten. Szent Erzsébet jól tudta, hogy mindaz a szép, amit a világ kínál, csak ámítja az embert. Egyszer mindennek vége, elveszíthetünk és el fogunk veszíteni mindent. S mi marad, ha nem gyűjtünk kincset a mennyben? – vetette fel a kérdést Román János.
A karitászvezető beszéde után a Hám János Római Katolikus Teológiai Líceum egyik diákjának előadásában Kozma László Szent Erzsébet legendája című verse hangzott el.
Ezt követően a jelenlevők rózsákat helyeztek el Szent Erzsébet szobrának talapzatánál, és együtt imádkoztak a szegényekért.
Árpád-házi Szent Erzsébet emléknapjának alkalmából a Szatmári Egyházmegye minden esperesi kerületében szerveztek közös imádságot és étel-, illetve csomagosztást. Szatmárnémetiben november 19-én 615 adag töltött káposztát osztottak rászorulóknak a Toamnei utcán, a 14-es lakónegyedbeli Târnavei sétányon, a Ion Ghica utcai szociális tömbházaknál és az Ostrovului utcai szociális tömbházaknál.
Forrás és fotó: Romkat.ro; Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria