Ír–magyar fesztivált rendeztek Győrben

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A kétnapos fesztivál Martyn Ferenc Kossuth-díjas művész kiállításának megnyitójával kezdődött a győri Múzeumházban július 8-án, pénteken. Az ír származású Martyn Ferenc az absztrakt művészet nemzetközi szinten is kiemelkedő alkotója volt. A tatai festményeiből nyílt tárlat megnyitóján részt vett Pat Kelly ír nagykövet, aki elmondta, Martyn Ferenc minden művében jelen vannak valamilyen módon az alkotó ír gyökerei, és kiemelte, az írek és a magyarok egyaránt büszkék lehetnek művészetére. 

Az eseményen jelen voltak még Pálffy István írországi magyar nagykövet, Somogyi Tivadar győri alpolgármester, illetve Rózsavölgyi László, Győr Megyei Jogú Város Oktatási, Kulturális, Sport- és Turisztikai Bizottságának elnöke.

A program a Káptalandombon, a Nagyboldogasszony-székesegyházban folytatódott Walter Lynch ír püspök emléktáblájának megkoszorúzásával. A két ország közötti kulturális és szakrális kapcsolatok alappillérét ugyanis a győri bazilikában őrzött Könnyező Szűzanya-kegykép jelenti, melyet Walter Lynch, az írországi Clonfert püspöke a Cromwell Olivér-féle keresztényüldözés idején menekített Győrbe. A kegykép 1697. március 17-én, Szent Patrik, Írország apostola és védőszentje ünnepén vérrel könnyezett.

A fesztivált – a megnyitót és a koszorúzást követően – Rózsavölgyi László bizottsági elnök nyitotta meg a győri Széchenyi téren. Beszédében rámutatott, a kegykép miatt az írek és a magyarok közötti kapcsolat egyébként is különleges, emellett a két nemzetet történelmi szál is összeköti, a követező napokban pedig a zenében és a gasztronómiában is megmutatkozik az ír–magyar barátság.

Pat Kelly ír nagykövet szerint földrajzilag ugyan messze van egymástól a két nép, ám a kulturális és érzelmi kötődés erős az írek és a magyarok között, és ezt tovább szeretnék erősíteni. Kiemelte, mindkét országban fontos évfordulót ünnepelnek idén: az írek a 100 évvel ezelőtti, 1916-os húsvéti felkelésre emlékeznek, amikor az ország függetlenségét követelték, Magyarország pedig az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóját ünnepli. A nagykövet hozzátette, azért is tetszik neki a győri fesztivál, mert fellépési lehetőséget nyújt olyan kisebb együtteseknek, amelyek kapcsolódnak az ír kultúrához.

Pálffy István dublini nagykövet elmondta, a két ország között nemcsak történelmi és kulturális kapcsolatok vannak, hanem a gazdaság területén is próbálnak tapasztalatot cserélni és egymást segíteni.

A megnyitó után az Erin ír sztepptánc-társulat lépett fel, majd este a szintén ír Celtic Sound zenekar adott koncertet.

Ezt követően másnap, július 9-én, szombaton délután folytatódtak az ír–magyar fesztivál eseményei. Párhuzamos forradalmak címmel kiállítás nyílt az 1916-os ír húsvéti felkelés és az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc archív fotóiból a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtárban, valamint bemutatták a Történelmi párhuzamok – Ír–magyar kapcsolatok a XX. században című kötetet.

Kiss Tamás, a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár igazgatója rövid köszöntője után Joó Marianna, a budapesti ír nagykövetség kulturális attaséja mondott beszédet Pat Kelly budapesti ír nagykövet nevében. Kifejtette, az ír–magyar kulturális kapcsolatok ápolásának ügyei között kiemelt helyet foglal el a győri Könnyező Szűzanyához kötődő kapcsolat. Joó Marianna hangsúlyozta, nagy örömükre szolgál, hogy az elmúlt tíz évben már nemcsak a Győri Egyházmegye, hanem a győri önkormányzat is bekapcsolódott az ír–magyar kapcsolatok ápolásába a két évenként megrendezett közös fesztivállal. A kulturális attasé szintén felhívta a figyelmet a két nemzet forradalmának közös jubileumára, mely erősíti az ír és a magyar nép közötti köteléket.

Jakab Gábor történész, középiskolai tanár beszédében történelemfilozófiai távlatba helyezte a forradalmiság eszméjét, s Bibó István egy gondolatát felidézve hangsúlyozta, az erkölcsös hatalomgyakorláshoz erő kell, ahogy a jó védelmében létező erő, gyakran forradalmi kifejtéséhez is. Jakab Gábor kiemelte: a tárlaton évtizedek óta „földbe ásott”, gyakran messzi földre menekített fotókat láthatunk, melyek megörökítik a szabadság mámorító pillanatait, ugyanakkor a borzalom és a tragédia elmondhatatlan szörnyűségét is.

E fotók tanúskodnak arról, hogy ha az ember erős, de nem erőszakos, akkor megteremtheti a szabadságot: elérheti az idegen csapatok távozását, a szabad választásokat – fogalmazott a történész. – Mert a hatalom képtelen arra, hogy a szíveket megváltoztassa, s vannak történelmi helyzetek, amikor a megingathatatlannak tűnő hatalom is elsápad, vannak kegyelmi pillanatok, amikor a megfeszítettek feltámadnak. Az ír és a magyar forradalom közös vonása, hogy lehet legyőzetve győzni; hogy a közösségért hozott áldozatnak mindig van értelme – ne hagyjuk magunkat erről lebeszélni.

Perger Gyula a kötet szerkesztőjeként mutatta be a Történelmi párhuzamok című könyvet. Beszélt a több esetben most először közölt források rendezéséről, majd ismertette a kötet felépítését, kiemelve belőle néhány érdekességet.

A kiállításmegnyitó után a Budapest Highlanders Pipe Band Baross utcai felvonulása következett, végül a M. É. Z. együttes és a Celtic Sound zenekar koncertje zárta a fesztivált.

Forrás: Győri Egyházmegye, GyőrPlusz

Fotó: O. Jakócs Péter, Marcali Gábor, Paksa Balázs

Magyar Kurír