Iskolamegáldás és egyházmegyei karitásztalálkozó Sükösdön

A főpásztor homíliájában elsőként Szent Mártonról emlékezett meg, aki a koldusnak adta köpenyének felét, kifejezve együttérzését; majd a nap szentjéről, Skóciai Szent Margitról beszélt. Emlékeztetett, hogy Margit Mecseknádasdon született, Szent István király unokája volt. „A szegények pártfogója erősít bennünket abban, hogy hűek legyünk a szeretet szolgálatának hagyományaihoz” – mondta Bábel Balázs, majd így folytatta prédikációját: „Néhány nap múlva megüljük Árpád-házi Szent Erzsébet ünnepét, aki szintén a szegények példamutató segítőjeként tündököl a karitásszal foglalkozó keresztény segítők előtt.”

A sükösdi templomban látható Prokop Péter 1950-ben készült falfestménye az utolsó ítéletről. A képen az alkotó a jézusi szavak megvalósulását festi meg. Akiket beinvitál a mennyek országába, mert teljesítették az irgalmasság cselekedeteit, azokat a jobb oldalra festette Péter atya, míg azokat, akik a világ divatjával voltak elfoglalva s a kárhozatra kerültek, a bal oldalra – mondta el az érsek.

A szegénységről elmélkedve kifejtette: a szegényekhez forduló Jézus vállalta a szegénységet, számukra az üdvösséget hirdette meg. A szegénység nem szociológiai kategória; azokat is jelenti, akik nyitott szívűek Istenre, s nem gondolják, hogy mindenük megvan. Szent Pál írja, hogy Jézus az Istennel való egyenlőségét nem tartotta olyan dolognak, hogy ahhoz feltétlenül ragaszkodjék: kiüresítette magát, és vállalta az emberi élet esendőségét.

A főpásztor hangsúlyozta, hogy a szeretet szolgálatában nem szabad számontartani a jótetteket. A mai világ nagy táblákon hirdeti, hogy ki mennyi adományt adott, de ez nem az evangélium szelleme. A középkori ember úgy épített, dolgozott, hogy nem tartotta számon, nem írta ki a nevét, mert tudta jól, hogy Isten lát és számontart mindent. „Keressük meg az igazi rászorulókat és szegényeket, és nekik nyújtsunk hathatós segítséget!” – buzdított az érsek.

Az iskolaépület megáldása kapcsán arról beszélt, hogy az iskola nem csak a tudást akarja átadni. Leszögezte: nem elég az értelem a világ működéséhez és jobbá levéséhez, az embert kell nevelni, egészében. Bábel Balázs felidézte, hogy Kecskemétre, a piarista atyákhoz járt iskolába, és megemlékezett az egyik idős atyáról, aki kiváló példa volt a nevelésben és munkálkodásban: Révai József atya reggel lesöpörte a járdát a rendház előtt, majd gyóntatott és misézett; délelőtt a gazdasági udvarban munkálkodott, ebéd után a maradék ételt elvitte a szegényekhez; délután a kórház orvosainak tanított latint és görögöt, este imával zárta a napját.

Bábel Balázs érsek az ünnepi szentmisét követően áldotta meg a Magyarok Nagyasszonya Katolikus Általános Iskola felújított épületét. Az intézmény a Magyar Kormány támogatásával és a Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye hozzájárulásával újulhatott meg. A munkálatok során szigetelték az épületet, cserélték a tetőt, hőszigetelték a födémet, a tetőtérben pedig könyvtárszobát és iskolakápolnát alakítottak ki.

Mihálovics Ferenc igazgató beszéde után az iskola tanulói adtak ünnepi műsort.

*

A karitásztalálkozón Cselik Beatrix egyházmegyei karitászigazgató előadást tartott az egyházmegyei szolgálat életéről, és üdvözölte az év folyamán megalakult egyházközségi csoportokat. A karitászcsoportok beszámolói után a résztvevők kötetlen beszélgetésben osztották meg egymással a jó gyakorlatokat.

Forrás: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Fotó: Koprivanacz Kristóf

Magyar Kurír