Jelentős romok kerültek elő a tervezett Mindszentyneum területén Zalaegerszegen

Kultúra – 2017. november 24., péntek | 9:05

Várostörténeti szempontból és országosan is nagy jelentőségű objektumok kerültek elő a tervezett zalaegerszegi Mindszenty-emlékközpont területén végzett régészeti munkák során – mondta el Simmer Lívia, az ásatást vezető régész a feltárás helyszínén tartott november 22-i sajtótájékoztatón.

A csaknem 900 négyzetméteres feltárási területen a 14. század végére, a 15. század elejére keltezhető téglaégető kemencékre bukkantak. Egerszeg várának erődítései jelentősen megbolygatták ezeket az objektumokat: az öt beazonosított téglaégető kemence közül kettő szinte teljesen megsemmisült, csak a helyét tudták meghatározni – beszélt a részletekről a régész-muzeológus.

Hozzáfűzte: két téglaégető kemence viszont nagyon jó állapotban maradt meg. A két fűtőcsatornával ellátott kemence szélét téglákkal rakták ki, a csatornákat téglából készített boltívekkel fedték be, amelyre agyagrostélyt építettek, és ezeken égették ki a téglákat. A kemencét szép agyagfallal borították be. A másik kemencében a kiégett téglák is megtalálhatók.

A várárok betöltése alól előkerült három fűtőcsatornával ellátott kemence érdekességre, hogy ráástak egy hatszögletes, fából ácsolt szerkezetű kutat. A kútból előkerült leletanyag, valamint a rétegtan alapján a kút valószínűleg a 16. századi fából készült, tehát a vár erődítését megelőző időszakból származik. A kemencékből a 14. század végére, 15. század elejére keltezhető kerámiák kerültek elő – mondta el Simmer Lívia.

Kitért arra is, hogy a település a 14. században királyi birtok volt. A század végén a Kanizsai családhoz került, 1394-ben pedig átadták a veszprémi püspöknek. Nagy valószínűséggel ehhez az időszakhoz köthető a középkori plébániatemplom gótikus átépítése és a püspöki udvarház megépítése. A területek közelsége és a téglaméretek – a templom melletti temetőkápolna tégláinak mérete szinte megegyezik a kemencékből előkerült tégláéval – arra utalnak, hogy az égetőkben ezekhez az építményekhez készítették az építőanyagot.

A tervezett Mindszentyneum területén három hónapja zajlanak a régészeti munkák. A feltárás során rábukkantak a török kori vár 17. században épült, cölöp- és döngöltagyag-szerkezetű keleti falazatára, és megtalálták a 18–19. században leégett épületek maradványait is. Az ásatás végére ötvenládányi anyag gyűlt össze: nagy mennyiségű kerámia-, fazék-, tányér- és kályhacsempe-töredék került elő. A legszebb leletek – 1670-es évszámmal ellátott kályhacsempék, egy üveggyöngyből fűzött gyöngysor, szépen díszített habán kerámiák – a 17. századi épületből származnak.

Vigh László, a térség országgyűlési képviselője elmondta: lehetőséget kell keresni, hogy a téglaégető eredeti állapotában bemutatható legyen, de ehhez pluszforrásra van szükség.

Vadvári Tibor, Zalaegerszeg alpolgármestere arról számolt be, hogy a Mindszenty-emlékközpont építése a közbeszerzés lefolytatása, a kivitelező kiválasztása után kezdődhet el. A hercegprímásnak és a kommunista diktatúra alatti egyházüldözés áldozatainak emléket állító kiállítóhely több mint ötmilliárd forintos, vallási turizmust is szolgáló városfejlesztési program részeként valósul meg Zalaegerszegen.

Forrás: MTI

Fotó: Múlt-kor

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria