Nemcsak díszruhával jár, elköteleződéssel is – Kanonoki eskütételt ünnepeltek Kalocsán

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Bábel Balázs kalocsa-kecskeméti érsek a Kalocsai Főszékeskáptalan tiszteletbeli kanonokjává nevezte ki Fekete Szabolcs kerületi esperest, iskolalelkészt, a bajai Szent József-plébánia plébánosát; Hozdik Zsolt érseki tanácsost, Kiskunhalas-Alsóváros plébánosát; Polyák Imre horvát és német nemzetiségi püspöki helynököt, hercegszántói plébánost és Vincze Attila kerületi esperest, hajósi plébánost, az Incrementum Érseki Vagyonkezelő Központ igazgatóhelyettesét. A Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett jóthi címzetes préposttá nevezte ki Kaló Krisztián kanonokot, plébánost, az Incrementum Érseki Vagyonkezelő Központ igazgatóját.

A főpásztor szentbeszédében arról beszélt, hogy ma sokan és gyakran emlegetik az európai gyökerekhez való visszatérés fontosságát. Ha van valami, ami Európát szellemben és lélekben valóban formálta az elmúlt évszázadok, sőt évezredek során, az a káptalan intézménye volt. E testület tagjai, a kanonokok a püspök köré gyűltek, mint annak idején Jézus köré a tanítványok, és meghatározott szabályok szerint éltek. Innen ered az elnevezésük is: sacerdos canonicus, vagyis szabályozott papok.

A káptalani rendszer Szent Ágoston idején jött létre. Amikor Európában még sehol nem léteztek iskolák, a káptalanok a szerzetesrendekkel együtt fogtak hozzá a gyermekek oktatásához. Nemcsak írást és olvasást tanítottak, hanem a hét szabad művészetet is, így a kanonokok nagyon művelt emberek voltak. A „Nem káptalan a fejem” mondás is arra utal, hogy e testületben sokféle tudós ember jött össze. A káptalanok ráadásul a mai hivataloknak megfelelő hiteles helyek voltak, amelyek különböző diplomákat, elismerő igazolásokat állítottak ki. Ezekre a dokumentumokra nagy szükség volt ahhoz, hogy a közéletben érvényesülhessen a jog és az igazságosság, és ne uralkodjon el a káosz. A kanonokoknak ugyanakkor imádságos és mélyen elkötelezett embereknek kellett lenniük.

Magyar földön a káptalanok Szent István koráig nyúlnak vissza, így minden bizonnyal Asztrik, az első kalocsai érsek is létesített maga körül kanonoki testületet – mondta el Bábel Balázs. – Szent László aztán a kalocsai mellé kijelölte a bácsi érseki székhelyet, s ezzel együtt mindkettőnek a káptalanját és a társaskáptalanját is. Ő volt az, aki az érseki tartományt kibővítette Horvátországgal, és Zágrábban is káptalani testületet hozott létre. A bácsi és a kalocsai káptalan védőszentjének egyaránt Szent Pál apostolt jelölte ki. Ez magyarázza, miért szerepel Bács-Kiskun megye rendszerváltás utáni címerében Szent Pál apostol.

„Nem akármilyen testületnek számított ez” – fogalmazott az érsek, és emlékeztetett, kanonok volt Kopernikusz, a lengyel csillagász, valamint Lemaître belga csillagász is, az ősrobbanás és a színképelemzés elméletének kidolgozója. A kalocsai egyházmegye kanonokjaként szolgált Katona István, a híres történetíró, aki negyvennégy latin nyelvű kötetben írta meg Magyarország történetét, és hálából, amiért befogadta az érsek, két kötetben a kalocsai egyházmegye addigi történetét is összeállította. A Huber-kanonokház Huber kanonok nevét viseli, aki a keleti nyelvek nagy tudósa lett. Emlékezetes kanonok Koszterszitz József is, akit csak Koszter atyaként emlegetnek az egyházmegyében: kivételes pedagógus volt, tiszteletére díjat is nevezett el Bábel Balázs. A mai római bíborosi testület dékánja, Angelo Sodano is a kalocsai káptalan tiszteletbeli kanonokja.

A kanonoki testületi tagság nemcsak díszruhával jár, hanem elköteleződéssel is – kötötte az új kanonokok lelkére a főpásztor. – Szokták mondani, hogy a címek megváltoztatják az erkölcsöket, de ritkán a jó irányban. Akad azonban példa arra is, hogy valaki, akit egy adott tisztségre kineveznek, úgy érzi, fel kell nőnie a feladathoz, meg kell felelnie a kitüntető címnek.

Feladatotok, hogy az egyházmegyében, ahol tevékenykedtek, segítsétek a lelkipásztorkodást, a mindenkori kalocsai érseket és a híveket. Sok jó példa áll előttetek ehhez, ha áttanulmányozzátok a káptalanok történetét – hangsúlyozta Bábel Balázs.

A főpásztor végül Szent Pál apostolt, a székesegyházak és a káptalanok védőszentjét ajánlotta legfőbb példaképül a kanonoknak számára. Azt a Krisztus-követő apostolt, aki nagyívű pályát futott be a Krisztus-üldözéstől kezdve az istenkeresésen át az Úrért való sok-sok szenvedésig, majd pedig a vele való teljes lelki azonosulásig. Szent Pál Timóteushoz írt első leveléből egyetlen gondolatot idézett az érsek, amely minden keresztény életjeligéje lehet: „Magad járj elöl jó példával mindenben!”

A szentmisén a kalocsai Nagyasszonyunk Katolikus Óvoda, Általános Iskola és Gimnázium alsó tagozatos diákjainak énekkara  végzett zenei szolgálatot. A szertartást követően megnyílt az Astriceum Érseki Múzeum legújabb imponzáns kiállítása Ars sacra, Ars liturgica címmel.

Forrás és fotó: Kalocsa-Kecskeméti Főegyházmegye

Magyar Kurír
(asz)