Kántortalálkozót tartottak Nagybecskereken

Külhoni – 2016. április 18., hétfő | 14:27

Püspökségi szintű kántortalálkozót tartottak április 16-án Nagybecskereken. A találkozó házigazdája az egyházmegye általános helynöke, Fiser János volt.


KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Előadásában a helynök kiemelte, hogy egy héttel korábban a liturgiában segédkezők találkozójára nem hívták meg a kántorokat, hiszen ők nem segédkeznek a liturgiában, hanem aktív résztvevői annak: az egyházi ének és zene nem választható el a liturgiától, mert a liturgikus cselekmények szerves része.

Fiser János rövid áttekintést nyújtott az egyházi zenéről és énekről, majd a II. vatikáni zsinat fényében, saját lelkipásztori tapasztalatai alapján igyekezett rávilágítani a praktikus dolgokra. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy igyekezzenek olyan énekeket énekelni, amelyet a nép is ismer, a közösséget fokozatosan ismertessék meg az új énekekkel, tegyék lehetővé, hogy a hívek tevékeny résztvevői legyenek az éneknek, s törekedjenek a vallásos népi énekeket is felhasználni.

A találkozó házigazdája a kántorok személyiségéről és feladatairól elmondta, hogy komoly alapfeltételeknek kell megfelelniük, ilyenek a hitből fakadó, példás keresztény élet, az áldozatvállalás Isten dicsőségére és az egyház javára, az imádságos lelkület, a rendszeres szentségekhez való járulás. Külön felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy a kántorok ne sajátítsák ki az éneklési lehetőségeket, és legyenek nyitottak. Ugyanakkor feladatuk korrigálni a dolgok menetét szaktudásukkal és tekintélyükkel.


Nagy Károly székelykevei zenetanár és kántor, a találkozó másik előadója személyes tapasztalatait osztotta meg társaival. Nagyon találóan úgy fogalmazott, hogy a kántor feladata az adott helyen a lehetőségektől függően megvalósítani a legjobbat. A kántori hivatás egyúttal misszió is, hangsúlyozta. Feladataik között kiemelte az utánpótlás nevelését, és felhívta a figyelmet arra, hogy kreativitással nagyon szépen formálható a hívek zenei ízlése. Erre számos példával is szolgált.

A találkozó résztvevői az összejövetel végén közösen átmentek a székesegyházba, hogy a szentkapun bevonulva, és eleget téve a Szentatya által előírt feltételeknek, teljes búcsút nyerjenek önmaguk vagy szeretteik számára.

Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria