Karitász határok nélkül – Délvidékre látogattak a Karitász képviselői

Külhoni – 2019. május 20., hétfő | 20:50

Délvidékre látogatott a magyarországi Katolikus Karitász, hogy továbberősítse együttműködését a helyi karitászszervezetekkel. A Karitász vezetői a szabadkai és a nagybecskereki egyházmegye területére látogattak el, hogy betekintést nyerjenek az ott működő szociális intézmények munkájába.

A magyarországi Katolikus Karitász az országos feladatain túl igyekszik szerepet vállalni a határon túli magyarok szociális és egészségügyi segítésében is. A segítségnyújtásnak fontos eszköze a karitászszervezetek közötti szoros együttműködés. Ennek az együttműködésnek fenntartását és erősítését szolgáló látogatást tettek a magyarországi Katolikus Karitász egyházmegyei igazgatói és országos vezetői Délvidéken.

Útjukat Horgoson kezdték, majd további nyolc település után Nagybecskereken fejezték be. A cél az volt, hogy „megnézzük a határ innenső oldalán, hogyan működnek a szociális intézmények, az itteni Karitász milyen feladatokat lát el, és azt is keressük, hogy a magyarországi Karitász hogyan kapcsolódhat be ezeknek a feladatoknak az ellátásába, mivel segítheti az itteni szociálisan nehezebb helyzetben levő embereket” – mondta Écsy Gábor, a Katolikus Karitász igazgatója.

Első programként ellátogattak a horgosi Bárka napközibe, ahol a fogyatékkal élő fiatalok napközi ellátásával és az ott működő olyan speciális szociális foglalkoztatásokkal is megismerkedhettek, mint a laskagomba-termesztés és a szappankészítés. Magyarkanizsán a Fészek napközit nézték meg, ahol sajátos nevelési igényű és nehezen kezelhető, magatartászavaros fiatalok nappali intézménye működik: segítik a tanulásukat, közösségi nevelésüket, társadalmi beilleszkedésüket.

Kelebián találkoztak a szabadkai Karitász elnökével, Paskó Csaba atyával is, akit a zeneművészet és gasztronómia szerelmesei is ismerhetnek. Zentán meglátogatták a polgármestert, továbbá a szabadkai Karitász és Zenta önkormányzatának példaértékű együttműködésének gyümölcseivel ismerkedtek, melynek keretében a rászorulók támogatása hatékonyabb összefogással valósul meg.

A zentai Szent Teréz-plébánián tett látogatáskor kiderült, hogy a plébánia karitászszervezete által működtetett népkonyha napi 350 adag ételt biztosít rászorulóknak és az általuk működtetett idősek napközi otthona ellátottjainak.

A szabadkai Karitász óbecsei Szent Rókus napközije szintén fogyatékkal élő felnőttek gondozását és foglalkoztatását segíti, amelynek megtekintése után a Poverello Alapítvány által működtetett óbecsei és dreai lurkóház iskolán kívüli nevelő munkáját ismerhették meg, amely a hátrányos helyzetű gyermekeknek nyújt segítséget a tanulás, az étkezés és az integrált nevelés területén.

A csantavéri Karitász 14 tagjával történő találkozás során bemutatták az önkéntesek által működtett programokat, a havi ruhaosztást, az egészségnapot, amelynek keretében fodrász és manikűrös fogadja ingyenesen a rászorulókat és az időseket. Emellett húsvétkor és karácsonykor rászorulók számára ünnepséget szerveznek, tanszerekkel és élelmiszerrel segítik a rászoruló családokat. S hogy mindezt finanszírozni tudják, a felajánlott adományokon túl maguk is szerveznek eseményeket, amelyek karitatív célú bevételt hoznak: évente kétszer karitászbált tartanak, és figyelemre méltó az általuk rendkívül nagy erőkkel végzett PET-palackok gyűjtése. A lakosok bevonásával alkalmanként teherautónyi palack gyűlik össze, amelynek összegyűjtésével, válogatásával sok munkájuk van, de boldogan csinálják, mert az ebből származó bevételből nagyon sokaknak segítenek élelmiszerrel, tűzifával és sok más alapvető eszközzel. Ez az egész évben, közösségben végzett karitászmunka nagy örömükre van az önkéntesként rendszeresen ténykedő karitásztagoknak – ez az önkéntes mozgalmi jellegű tevékenység az alapja a szabadkai Karitász húsz plébániai csoportjának is.

A szabadkai Karitász központjában az igazgató, Ric Gábor mutatta be szervezetük munkáját. A plébániai csoportok rendszeres koordinálása mellett házi segítségnyújtó szolgálatot működtetnek, a települések által biztosított falugondnoki szolgálatot koordinálják, és számtalan más szociális projektet valósítanak meg egész évben a rászoruló célcsoportok támogatására. Fontos különbség a magyarországi szociális helyzettel szemben, hogy az állami szociális és egészségügyi szolgáltatások kiegészítésére itt sokkal nagyobb szükség van; a működtetett intézmények és szolgáltatások állami finanszírozása sok esetben nem megoldott, így a Karitász által felvállalt intézmények működtetéséhez nagyobb anyagi forrás kell. Ezeket többnyire adományokból és külföldi partnerszervezetek támogatásaiból, pályázatokból finanszírozzák, így nemcsak a szegénység elleni, hanem a forrásokért történő küzdelem is meghatározza munkájukat.

Az Újvidéken működő cigány közösségek számára létrehozott óvoda meglátogatása után a nagybecskereki egyházmegye felé vette az irányt a csoport, és a muzslyai szalézi kollégium magyar ifjúságnevelő munkájával és Sztojan szalézi szerzetes mérhetetlen munkabírásával és elhivatottságával ismerkedhetett meg. Nem ismeretlen intézmény ez a magyar Karitász számára, hiszen a Kárpátalján és Délvidéken dolgozó orvosmissziós csoport már kétszer is volt Muzslyán, és végzett ortopédiai, fogászati, szemészeti, nőgyógyászati vizsgálatokat a kollégiumban nevelkedő 51 fiatal és a környéken lakó gyermekek és felnőttek körében.

A tanulmányút utolsó napján Német László nagybecskereki püspök fogadta az igazgatókat, mutatta be egyházmegyéjét és a területen élő negvenezer magyar szociális, kulturális, politikai helyzetét. Kiemelte a helyi hívő közösségi csoportok megalakulásának és megmaradásának fontosságát, és az egyházközségek azon képességét, hogy a helyi pap mellett a hívők is aktív részesei legyenek a közösségeknek, szervezzék és működtessék a hitéleti eseményeket akkor is, ha a papnak erre a települések száma vagy tevékenységeinek sokasága miatt nem jut elég ideje. Hiszen ez lehet a hívő közösségek, így például a Karitász erősödésének, túlélésének a záloga is – mondta a főpásztor.

Halmai Tibor, a nagybecskereki egyházmegyei Karitász igazgatója elmondta, hogy az egyházmegye területén működő 38 plébánia közül 18 plébánián van kifejezetten aktív és közösségként működő karitászcsoport. Számukra rendszeresen szerveznek találkozókat, lelkinapokat, képzéseket, és folyamatosan ösztönzik a plébániákat az Egyház hármas küldetésének (liturgia, igehirdetés, szeretetszolgálat) teljes megélésére és a Karitász megszervezésére is. Az egyházmegyei központ emellett szociális segélyprogramokat indít, és az idősek ellátását segíti – nagy erőkkel – házi segítségnyújtással.

A már meglévő tevékenységek mellett a szervezetek együttműködésének további eleme lehet a jövőben az önkéntesek összehangolt, tudatos képzése; a meglévő ismeretek, kézikönyvek, képzési anyagok átadása is. A magyar szervezet felajánlotta, hogy mindkét délvidéki magyar egyházmegyei Karitász küldhet munkatársakat, önkénteseket a képzésekre, így a már tíz éve tudatosan kidolgozott és fejlesztett önkéntesképzési ismeretanyag a határon túli magyar karitászszervezetek javát is szolgálhatja majd.

Forrás: Zagyva Richárd/Katolikus Karitász

Fotó: Katolikus Karitász

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria